„Aranykoporsó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sablon le |
a Ez-az |
||
17. sor:
| következő =
| kiadó =
| kiadás dátuma =
| magyar kiadó =
| illusztrátor =
26. sor:
}}
Az '''''Aranykoporsó''''' [[Móra Ferenc]] egyik legnépszerűbb [[Regény|regénye]]. Az [[Ókori Róma|ókori Rómában]], [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] uralkodása alatt játszódik. Az ókori kultúrában rendkívül jártas író legnagyobb történelmi regénye [[1932]] november végére készült el. Az első nyomtatott példányt díszdoktori disszertációként a [[Szegedi
== Szereplők ==
37. sor:
* '''[[Fausta Flavia Maxima|Fausta]]''': a történet idején kicsi gyermek; Constantinusnak a császár által kijelölt menyasszonya, később felesége.
* '''[[Caius Galerius Valerius Maximianus római császár|Gelerius]]''' (caesar, a vörös caesar, Csordás, Armentarius): Diocletianus caesara, Titanilla apja, Valeria férje. Kezdetben a császár feltétlen szolgája, később Maximianus-szal ellene fordul.
* '''Genesius''': népszerű színész
* '''Helena'''(Flavia Helena): Constantius első, elüldözött felesége; miután férjét el kellett hagynia, megtér.
* '''Heptaglossus''': nevének jelentése „hét nyelven beszélő”;
* '''Hormizda''': perzsa királylány, Quintipor kijelölt menyasszonya, Varanes húga.
* '''[[Lactantius]]''': [[rétor]]; szenvedélyes ember, épp annyira tud szeretni, mint gyűlölni. Nagy tudású, olvasott. Barátja jóslatát beigazolva lelkes kereszténygyűlölőből lelkes kereszténnyé válik.
* '''[[Maxentius]]''' (princeps, nobilissimus): Maximianus fia, Titanilla kijelölt vőlegénye; az ő szavaival élve: „vad, alattomos és kegyetlen”.
* '''[[Marcus Aurelius Maximianus római császár|Maximianus]]''' (augustus, Herculius) A
* '''[[Minervina]]''': Fausta dajkája, Constantinus szerelme; keresztény.
* '''Mnester''': Antiochia püspöke. A regényben tettei által kap fontos szerepet; ő téríti meg Pantaleont és
* '''Nonnus''': a [[Konformitás|konformista]], elvtelen, mindig a saját érdekeit és hasznát leső kispolgár megtestesítője. Kezdetben ''notarius'' (jegyző), később főkamarás, a császári palota főgondnoka.
* '''Pantaleon''' (a szegények orvosa): keresztény orvos, egy csoda folytán tér meg. Vagyonát elosztogatja és szegényeket gyógyít. A császárné orvosának fogadják, akit lányával együtt megtérít.
* '''Prisca''' (Domina, augusta): Diocletianus felesége, császárné. A történet idején megtört, beteg asszony. Soha nem tudja feldolgozni kisfia halálát, időről időre fejfájással, hallucinációkkal, hosszú álommal és őrjöngéssel kísért rohamai vannak. Az orvosok nem tudják kiűzni belőle a
* '''Quintipor''' (Gránátvirág): álmodozó fiú, a császár rabszolgája
* '''Quintus''': kertész, Quintipor nevelőapja.
* '''Sapritia''': Quintus felesége, Quintipor nevelőanyja.
* '''Tages''': udvari főpap. Alakja a korrupt, eredeti hivatásáról rég elfelejtkezett egyházat testesíti meg.
* '''[[Flavia Maximiana Theodora|Theodora]]''': Maximianus lánya, Constantius második felesége.
* '''[[Valeria Maximilla|Titanilla]]''' (Maximilla, a vad nobilissima, Kis Tit): Galerius lánya. Laza erkölcsű, kacér, de
* '''Trulla''': egyszerű parasztasszony, Titanilla dajkája; anyjaként szereti a lányt.
* '''Valeria''': Diocletianus és Prisca lánya. Soha nem tudja megbocsátani a szüleinek, hogy Galeriushoz adták feleségül, akit gyűlöl és fél. Úgy érzi, anyja elhanyagolta őt, mert csak a halott fia fölött érzet fájdalmával foglalkozik.
61. sor:
== Cselekmény ==
{{Cselekmény}}
=== Antiochia vagy a politika könyve ===▼
▲=== Antiochia, vagy a politika könyve (I–XXI.) ===
Mint címe is mutatja, ez a könyv elsősorban a politikai, társadalmi előzményekről illetve helyzetről szól. ''Diocletianus'' sok zűrzavaros évtized után kerül trónra és kiépíti a tetrarchia rendszerét. Először maga mellé veszi régi barátját, ''Maximianust'', mint társcsászár
A császár felesége, ''Prisca'' még mindig a majdnem húsz éve elvesztett fiát siratva belebetegedett a bánatba; lánya, ''Valeria'' sem lát kiutat: gyűlöli a férjét, úgy érzi, senki sem törődik vele. Az életük azonban megváltozik, amikor megismerkednek ''Pantaleónnal'', a keresztény orvossal.
Eközben a császár is Antiochiába tart; útja során szembe kell néznie a birodalmat illetve saját magát érintő döntéseinek következményeivel. Ekkor találkozik először keresztényekkel; bár mindenki megveti és lenézi őket, a császárra jó benyomást tesznek. A hazaérkező császárt ünneplő tömeg és fogadja; Lactantius tart ünnepi beszédet, ami alatt üstökös hasít át az égen.
Az ünnepség után lakoma várja a császárokat, Diocles azonban Priscával költi el egyszerű vacsoráját. Megismerkedünk fiuk, ''Apollinaris'' történetével, aki tizenhat éve tűnt el. Később a császár hívatja Biont; kiderül, hogy Apollinaris valójában él, de egy jóslat miatt titokban kell nevelkednie húsz éves koráig; Bion minden évben elkészíti a fiú horoszkópját. A császár véletlenül elárulja neki, hogy a fiú Quintipor. Bion elmondja, hogy a pessinai jósnő, aki megjósolta a császár trónra kerülését és a fia sorsát, az ő anyja volt, illetve, hogy a jóslat második fele szerint ő fogja meggyújtani a császár halotti máglyáját.
Eközben Maxentius, Galerius és Constantius az ünnepi lakomát ülik; egyre jobban élesedik a viszony Maxentiusék és Constantius között. Titanilla a bortól mámorosan Maximianus karjaiban köt ki. Constantius összeházasodik Minervinával és találkozik anyjával, ''Helenával'' illetve ''Mnesterrel''. Galeriustól megtudjuk a carrhae-i csata történetét, a Constantius részéről ért legnagyobb sérelmét.
A szent consistorium első ülésén Diocletianus úgy dönt, összeszámlálja a keresztényeket.
Az antiochiai gyülekezetben feltűnik ''Ammonius'', aki a császárok ellen uszítja a keresztényeket; nem sokkal később ugyan ilyen hirtelen eltűnik. Eközben Titanilla titokban sétálni megy Quintiporral; két kis ólomkeresztet vesznek ''Benonitól''.
Lactantius Bionnak írt leveléből megtudjuk, hogy Quintipor megmentette a császár életét, amikor annak rejtélyes körülmények között kigyulladt a hálószobája. Prisca állítólag megkeresztelkedett, lányával viszont teljesen megromlott a viszonyuk. Galerius a keresztények elleni cselekedetet sürgeti. A rétor megvallja, hogy egyre jobban foglalkoztatja őt ez a vallás. Az összeírás óta a keresztények helyzete meglehetősen bizonytalan.
Quintipor, Bion és Lactantius is Alexandriában vannak. ''Heptaglossussal'', a könyvtár igazgatója körbevezeti őket; kiderül, hogy ő is keresztény. Quintipor úgy érzi, egyre jobban szereti Titanillát, a lány érzései azonban kétségesek. Újabb udvarlója akadt: ''Genesius'', a mimus.
A császár megtudja Biontól, hogy Quintipor életébe hamarosan egy nő fog belépni; azt tudják, hogy Titanilla iránt táplál érzéseket, de biztosra veszik, hogy nem őt jósolták meg a csillagok. Galerius levelében ismét a keresztények ellen akarja hangolni a császárt. Közben megjelenik Quintipor és hírül adja, hogy a császárné le akarta vetni magát a Paneum tetejéről.
Földrengés rázza meg Alexandriát, amit a nép az istenek büntetésének vél a keresztények miatt. A császár ediktumot bocsát ki, amiben mindenkit, aki nem hajlandó az isteneknek áldozatot bemutatni, megfoszt polgárjogaitól és hivatalától. Prisca megálmodja Pantaleón érkezését. Megérkezik Galerius és valóban magával hozza Pantaleónt — holtan. Állítása szerint meg akarta gyilkolni a császárt. Szavaiból Diocletianus azt veszi ki, hogy kitudódott féltve őrzött titka és a keresztények fia életére akarnak törni, ezért kiadja a keresztényüldöző edictumot. A történtek hatására lázba esik; miután meggyógyul, az orvosok Nílusi hajóútra küldik, ahova Quintiport és Titanillát viszi magával.
=== Alexandria, vagy a
A nílusi úton Titanilla és Quintipor egyre közelebb kerülnek egymáshoz; homokviharba keverednek, a császár megmenti fia életét. Miután hazaérkeznek, kiderül, hogy Quintus szörnyethalt. Tages jelenti a császárnak, hogy az összes börtön megtelt a keresztényekkel, azonban kivégezni nem lehet őket a megtért Prisca miatt. A Diocles beszél feleségével, és véletlenül neki is elárulja fiuk titkát; felesége lemond a kereszténységről. A császár Bajae-ba küldi őt Bionnal együtt; azt ígéri, amint az asszony eléggé megerősödött lelkileg, utánuk küldi Quintiport is. Lactantius megtért és máris nagy tiszteletnek örvend az alexandriai gyülekezetben. Diocles és Prisca úgy döntenek, fiuk menyasszonyául ''Hormizdát'', Varanes húgát választják; Maxentiust külkik érte Perzsiába. Ő azonban már úton van Alexandriába, így Titanillát küldi el az üzenettel. Bár nem vallja be, de a lány nem szívesen hagyja itt Quintiport. Nyolc nap után visszatér; most már mindketten tisztában vannak egymás és a maguk érzelmeivel. Kleopátra fája alatt először csókolják meg egymást. Titanilla is Bajae-be megy Quintiporral.
=== Bajae, vagy a
A császárné külön palotába helyezi Titanillát és Quintiport, de titokban, amikor tudnak, találkoznak. Constantius fiával meglátogatja a császárnét; ünnepi lakomát rendeznek, ahol Quintipor is jelen van, mint tálaló. A vacsora a fiúnak is kellemetlen, mivel Titanilla is jelen van, és a császárnénak is, mert Constantius megjegyzi, mennyire hasonlít rá a fiú. Másnap Constantius és fia elmondja a császárnénak, hogy a keresztényüldözés ijesztő mértéket öltött. Az augusta úgy dönt, Alexandriába kíséri a caesart, hogy beszéljenek Diocletianus-szal. Quintiport Bajae-ben hagyja Titanillával. Gránátvirág és Kis Tit minden percet együtt töltenek. Mámoros boldogságából a fiút Quintus halálhíre sem rázza fel. Pedig közben egyre nyomasztóbb gondolatai támadnak Titanillával kapcsolatban. Úgy érzi, a lány nem őszinte hozzá, a múltjáról, a múltbeli kapcsolatairól és azok mélységéről nem árul el semmit. Egy vihar során a lány megfázik, négy napig nem látják egymást. Tudják, hogy az együttlétüknek hamarosan vége. Egy reggel gyaloghintó jön Quintiporért; mikor visszatér, Tit már a kikötőben várja. A fiú boldogan elmondja, hogy a császár felszabadította, most már nem kell titkolózniuk. Titanilla azonban zokogva fogadja a hírt; többé nem találkoznak. Ő Maxentius menyasszonya, a princeps holnap érte jön. Quintipor ájultan esik össze.▼
▲A császárné külön palotába helyezi Titanillát és Quintiport, de titokban amikor tudnak, találkoznak. Constantius fiával meglátogatja a császárnét; ünnepi lakomát rendeznek, ahol Quintipor is jelen van, mint tálaló. A vacsora a fiúnak is kellemetlen, mivel Titanilla is jelen van, és a császárnénak is, mert Constantius megjegyzi, mennyire hasonlít rá a fiú. Másnap Constantius és fia elmondja a császárnénak, hogy a keresztényüldözés ijesztő mértéket öltött. Az augusta úgy dönt, Alexandriába kíséri a caesart, hogy beszéljenek Diocletianus-szal. Quintiport Bajae-ben hagyja Titanillával. Gránátvirág és Kis Tit minden percet együtt töltenek. Mámoros boldogságából a fiút Quintus halálhíre sem rázza fel. Pedig közben egyre nyomasztóbb gondolatai támadnak Titanillával kapcsolatban. Úgy érzi, a lány nem őszinte hozzá, a múltjáról, a múltbeli kapcsolatairól és azok mélységéről nem árul el semmit. Egy vihar során a lány megfázik, négy napig nem látják egymást. Tudják, hogy az együttlétüknek hamarosan vége. Egy reggel gyaloghintó jön Quintiporért; mikor visszatér, Tit már a kikötőben várja. A fiú boldogan elmondja, hogy a császár felszabadította, most már nem kell titkolózniuk. Titanilla azonban zokogva fogadja a hírt; többé nem találkoznak. Ő Maxentius menyasszonya, a princeps holnap érte jön. Quintipor ájultan esik össze.
=== Róma avagy a vér könyve ===▼
Quintipor és Hormizda az Anulinus-palotában laknak. Maxentius időközben feleségül vette Titanillát, de titokban átjár Hormizdához. Bion, aki Rómában vigyáz Quintiporra, megtudja a császártól, hogy az augusta és a Flaviusok (Constantius és fia) amnesztiát kér a keresztényeknek; a császár azonban azt szeretné, ha fia adná meg a kegyelmet. Lactantius úgy dönt, feladja magát, mint keresztény; barátja természetesen hevesen tiltakozik. Egy színházi előadáson, ahova Quintipor is elment Bion társaságában, elszabadul a pokol, amikor a népszerű színész, Genesius a színpadon, több ezer ember előtt kereszténynek vallja magát. Quintipor állandóan Kis Titre gondol, vele álmodik. Egy reggel megjelenik ''Trulla'', aki elmondja, hogy Titanilla még mindig beteg, szerinte haldoklik. Quintipor hirtelen ráeszmél, hogy mit kell tennie; felkeresi Benonit, és azt a megbízást adja neki, hogy egy halott keresztényt szállítson Nikomediába; a halott neve Gránátvirág.
=== Nikomédia,
Galerius Nikomediába érkezik haldokló lányához. A lány a császárnét is magához hívatja. Utolsó leheletével elmondja neki szerelme nevét: Gránátvirág. Diocletianus egyre jobban aggódik a fia miatt, akiről több, mint egy hónapja nem kapott hírt. Megjelenik Bion, aki tovább mélyíti aggodalmát: Quintipor néhány búcsúsor kíséretében eltűnt. A matematikus elmondja, hogy kikötőben találkozott egy zsidó kereskedővel, aki egy Gránátvirág nevű keresztényt hozott koporsóban. A császárné a nevet meghallva felsikolt; idehozatják a koporsót. Quintipor fekszik benne. Diocletianus testileg-lelkileg összetörve kapja a hírt Galeriustól, hogy őt követelik a trónra. Diocletianus önként lemond a bíborról és Salonába akar menni feleségével és halott fiával, de Prisca nem hajlandó vele tartani; a fia gyilkosát látja benne. Végül Bionnal indul útnak. Eközben a Flaviusok leleplezik Maximianus és Galerius összeesküvését, de későn érkeznek, menekülniük kell. Byzantiumig menekülnek, itt Constantius álmot lát: „Ezen a helyen leszel a világ ura”.
=== Salona, vagy a
Bion levele Lactantiusnak; Diocletianus meghalt, aranykoporsóba zárt teteme alatt a halotti máglyát csakugyan a matematikus gyújtotta meg. Az új világ ura Constantinus. A rétor Byzantiumba invitálta barátját, de ő elutasítja meghívását és végső búcsút mond neki.
{{Cselekmény vége}}
== Feldolgozások ==
* [http://port.hu/aranykoporso/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=9272&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44&i_topic_id=4 Aranykoporsó
* [http://port.hu/az_aranykoporso/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=9003&i_city_id=-1&i_county_id=-1&i_cntry_id=44&i_topic_id= Az aranykoporsó
* Az 1972-es [http://venczelvera.hu/szinhaz/aranykoporso/aranykoporso.html Aranykoporsó
* [http://www.momus.hu/article.php?artid=3448 Opera három felvonásban, tíz képben
== Keletkezése ==
Bár ifjúsági regényként tartjuk számon, több elmélet is született a regény keletkezését illetve mondanivalóját illetően.
== Kiadások ==
153 ⟶ 144 sor:
== Jegyzetek ==
{{
== Források ==
| |||