„I. Valentinianus római császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
59. sor:
[[373]]-ban a Duna bal partján élő germán [[kvádok]] megelégelték, hogy a Valentinianus erődöket építtetett a területükön. A [[Göd]] határában tervezett erőd építése egy időre abba is maradt, ám [[Pannonia (provincia)|Valeria]] provincia új duxa, Marcellianus mégis parancsot adott az erőd folytatására, a kvádok királyát, Gabiniust pedig egy tárgyalás közben meggyilkoltatta. A kvádok ezért a velük szövetséges [[szarmaták]]kal együtt betörtek Pannoniába, és végigdúlták a tartományokat. Két legiót is kirendeltek ellenük, ám a rosszul vezetett seregeknek nem sikerült legyőznie a betolakodókat. Ráadásul a szarmaták rátörtek [[Moesia|Moesiára]] is, amit azonban [[I. Theodosius római császár|Theodosius]] duxnak, a későbbi császárnak sikerült megvédenie.
 
Valentinianus csak [[374]] közepén-végén kapott hírt a pannoniai eseményekről. Kényszerből békét kötött az alemannokkal és [[375]] tavaszán [[Trier|Treverorumból]] [[Carnuntum]]ba vonult. Itt szarmata küldöttek járultak elé, hogy bocsánatát kérjék, a császár azonban - figyelmen kívül hagyva Marcellianus erőszakos építkezését és orvgyilkosságát - büntetőhadjáratot tervezett a kvádok ellen. A nyarat az ellátmány előteremtésével töltötték, majd betörtek kvád területre. Végigdúlták a Duna-menti területeket, majd téli szállásra [[Savaria|Savariába]] vonultak. Valentinianus később mégis visszatért a határra, [[Brigetio]]ba. Ide érkezett [[november 17.|november 17]]-én a kvádok küldöttsége. A sikeres tárgyalások után azonban maga a császár is fogadta őket, amikor pedig megemlítették a háború okaként az erődépítést, és figyelmeztették a császárt, hogy a törzsszövetség nem minden törzsét köti az éppen megkötött egyezség, Valentinianus annyira feldühödött, hogy [[infarktus]]t kapott és még aznap meghalt.
 
== Valentinianus és a római társadalom ==