„Kölcsey Egyesület” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
A két világháború között rendezett előadássorozatokon, felolvasó délutánokon és előadóesteken a helyi és erdélyi irodalom jelesei léptek fel, így [[Berde Mária]], [[Fekete Tivadar]], [[Gáldi László]], [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]], [[Krenner Miklós]], [[Nagy Dániel (író)|Nagy Dániel]], [[Raffy Ádám]], [[Szántó György]], [[Tabéry Géza]], [[Tamási Áron]].
 
Megemlékeztek az egyetemes és a magyar irodalom kiváló alkotóinak évfordulóiról, a helyi irodalom támogatására pályázatokat írtak ki, s 1921-től közös tárlatokon rendszeresen bemutatták az aradi [[képzőművész]]ek, így [[Balla Béla]], [[Balla Frigyes]], [[Hajós Imre (festő)|Hajós Imre]], [[Nagy Oszkár]], [[Pataky Sándor]], [[Sima Dezső]], [[Wolf Károly]] munkáit. Az egyesület [[1931]]. [[november 15.|november 15]]-én ünnepelte meg fennállásának félszázados évfordulóját.
 
A Kölcsey Egyesület az anyák számára orvosi, az ifjúságnak ''Életiskola'' c. alatt tájékoztató tanfolyamokat nyitott, s a [[Blédy Géza]] szerkesztésében, [[Olosz Lajos]], [[Berthe Nándor]] és [[Puhala Sándor]] segédletével elindított [[fecskés könyvek]] kiadásával hozzájárult a magyar műveltség fenntartásához az [[Antonescu]]-rendszer éveiben (1943-44). Utolsó titkára Ficzay Dénes, egészen a Kölcsey Egyesület feloszlatásáig (1948).
 
Az 1989-es fordulat után [[Pávai Gyula]] tanár elnökletével újjáalakult, megrendezte az [[1990]]. [[március 15.|március 15]]-i ünnepségeket, nyelviskolákat nyitott, ifjúsági és [[Kamaraszínház (Erdély)|kamaraszínházat]] szervezett, újraindította a [[Havi Szemle]] c. kulturális folyóiratot, mely 1991-től a [[Jelen]] c. napilap mellékleteként jelenik meg.
 
== Jeles tagjai ==