„Vjacseszlav Mihajlovics Molotov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
91. sor:
A paktum alapján Sztálin ahhoz kapott német támogatást, hogy annektálja Besszarábián kívül [[Észtország]]ot, [[Lettország]]ot és Lengyelországnak a [[Curzon-vonal]]tól keletre eső részét (ahol a lakosság többsége [[belaruszok|belarusz]], illetve [[ukránok|ukrán]] volt. Ugyancsak szabad kezet kapott a németektől [[Finnország]] ügyében. A rákövetkező [[Téli háború|szovjet–finn háború]] után, amelyben a finnek a vártnál sokkal hevesebb ellenállást tanusítottak, Finnország kénytelen volt átadni bizonyos területeit a szovjeteknek, de megőrizte függetlenségét. E konfliktus idején született meg a finn oldalon a [[Molotov-koktél]], a házilag készíthető, tankok ellen használt gyújtófegyver. A paktum értelmében Németország nem csak Lengyelország nyugati kétharmadát foglalhatta el, hanem [[Litvánia|Litvániát]] is, a szerződést azonban úgy módosították, hogy a Lengyelorzságban kapott kedvezmények fejében Litvániáról a németek a szovjetek javára lemondtak. A két diktatúra hadserege által végrehajtott megszállás végtelen szenvedést hozott a meghódított területek lakossága számára, a balti országokat pedig fél évszázadra orosz alávetettségbe taszította. Az oroszok beáramlása a három balti országba máig ható feszültségekhez vezetett.
A paktumot Németország csak 1941 júniusáig tartotta be, amikor [[Franciaország]] annektálása után kelet felé fordult és megtámadta a Szovjetuniót. A támadás után Molotov sürgős tárgyalásokat kezdeményezett az [[Egyesült Királyság]]gal és később az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]kal: [[1941]]-ben személyesen is [[London]]ba, a következő évben pedig [[Washington (város)|Washingtonba]] utazott. 1942-ben aláírta az [[Angol–szovjet Szövetségi Szerződés]]t. Megszerezte [[Franklin D. Roosevelt]] és [[Winston Churchill]] belegyezését abba is, hogy Európában második frontot nyissanak. [[1943]]-ban elkísérte Sztálint a [[teheráni konferencia|teheráni konferenciára]], [[1945]]-ben pedig a [[Jaltai konferencia|jaltai]] és a [[Potsdami konferencia|potsdami]] konferenciákra, Ő képviselte a Szovjetuniót a [[San Franciscó-i konferencia|San Franciscó-i konferencián]], amelyen megalapították az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek Szervezetét]]. Kemény tárgyalóként ismerték, aki körömszakadtáig védte a szovjet érdekeket.
Winston Churchill számos találkozásukról számol be emlékirataiban. Bár könyörtelen, kemény diplomatának írta le, ezt is megjegyezte:
| |||