Főmenü megnyitása

Módosítások

a
== Pályája ==
Korán elhatározta, hogy színész lesz, de a felvételi vizsgákon sorra kibukott. Ebben alacsony termete és különös arca is közrejátszhatott. Végül a Vahtangov Színház Scsukin nevét viselő színiiskoláját 1951-ben elvégezve léphetett színészi pályára.
 
1958-ig a moszkvai ifjúsági színház (Tyeatr Junovo Zrityelja) színésze, 1958–1960-ban a leningrádi Komszomol Színház rendezője. 1957-ben létrehozta és évekig vezette a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) amatőr színpadát.
 
1954-ben állt először kamera elé, attól kezdve több mint száz, különböző hangvételű filmben játszott és a lehető legkülönbözőbb karaktereket, szerepeket alakított. 1959-ben Basmacskin szerepét játszotta [[Nyikolaj Vasziljevics Gogol|Gogol]] ''A köpönyeg'' című elbeszélésének [[Alekszej Vlagyimirovics Batalov|Alekszej Batalov]] által rendezett filmváltozatában. Egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtotta [[Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij|Tarkovszkij]] ''[[Andrej Rubljov (film)|Andrej Rubljov]]''-filmjének Szkomoroh szerepében.
 
Az 1960-as évek elején szakított a színházzal és a [[Moszfilm]] stúdióhoz szerződött, ahol előbb színészként, majd – [[Mihail Iljics Romm|Mihail Romm]] támogatásával – 1962-től rendezőként is dolgozott. Rendezői pályája filmkomédiák készítésével indult, vonzódása a komikus, különös, sőt bohózati témákhoz később is megmaradt.
 
A [[Kornyej Ivanovics Csukovszkij|Kornyej Csukovszkij]] {{linkiw|Kornyej Ivanovics Csukovszkij|Чуковский, Корней Иванович|ru}} meséje alapján rendezett ''Ajbolit-66'' című kísérleti jellegű filmjét a kritika részéről sok támadés érte, de a mozikban nagy sikert aratott. Egyik méltatója az ún. „filozófiai bohózat műfaj” ''(жанр философской клоунады)'' első darabjának nevezte<ref> {{cite web |url=http://gazeta.aif.ru/online/longliver/23/12_01|title=Nyeisztovij Rolan|author=Ivan Karaszev |publisher=Argumenti i fakti|date= |accessdate=2010-10-31 |language =orosz }}</ref>, melyet később több is követett. Filmjeinek egy részét Rolan Bikov a legfiatalabb nézők számára készítette és az egyik legjobb gyermekfilm-rendezőnek bizonyult.
 
1977-ben a televízióban megvalósíthatta régi tervét, filmre vitte Gogol ''Az orr'' című elbeszélését, melyben négy szerepet játszott. A váratlanul komor, sötét interpretáció miatt ezt az alkotását a szovjet időkben csak egy alkalommal vetítették. Egyik legsikeresebb rendezésének az 1984-ben bemutatott ''Bocsáss meg, Madárijesztő!'' ''(Чучело)'' című filmet tartják, melyért egyszersmind a legtöbb meg nem értést, gáncsoskodást is el kellett viselnie.