„César Franck” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox és kiegészítések |
|||
1. sor:
{{Zenész infobox
|név = César Franck
|kép = César Franck by Pierre Petit.jpg
|képaláírás = [[Pierre Petit]] fényképe Franckról
|képméret =200px
|becenév =
|álnév =
|születési név =
|született =[[Liège]], [[1822]]. [[december 10.]]
|származás =
|elhunyt =[[Párizs]], [[1890]]. [[november 8.]] {{életkor-holt|1822|10|10|1890|11|8}}
|aktív =
|híres dal =
|műfajok = romantikus zene
|együttes =
|kapcsolódó együttes =
|hangszer = [[Orgona (hangszer)|orgona]]
|hang =
|tevékenység = [[zeneszerző]], orgonaművész, zenetanár
|kiadók =
|hangminta =
|honlap =
|együttes weboldala =
|aláíráskép =
}}
[[Fájl:Cesar-Frank-playing-organ.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|César Franck az orgonánál]]▼
'''César Auguste Jean Guillaume Hubert Franck''' ([[Liège]], [[1822]]. [[december 10.]] – [[Párizs]], [[1890]]. [[november 8.]]) [[zeneszerző]], [[Orgona (hangszer)|orgonaművész]] és zenetanár. Belga és német család leszármazottja, [[Franciaország]]ban élt a [[19. század]] második felében. A romantikus zene nagy alakjai közé tartozik.
== Élettörténet ==
Apja a német-belga határterületről származott, anyja német volt. Apja ambiciózusan irányította a testvéreket a koncertzongorista pálya felé. A Liège-i konzervatóriumban tanult, majd egy évig [[Antonin Rejcha]] magánóráin vett részt. A kor híres zenetanára [[Liszt
▲[[Fájl:Cesar-Frank-playing-organ.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|César Franck az orgonánál]]
Párizsban töltött első évében magán-, és iskolai oktatásból élt. A legkülönbözőbb orgonista pozíciókat
▲Apja a német-belga határterületről származott, anyja német volt. Apja ambiciózusan irányította a testvéreket a koncertzongorista pálya felé. A Liège-i konzervatóriumban tanult, majd egy évig [[Antonin Rejcha]] magánóráin vett részt. A kor híres zenetanára Liszt Ferencet, Berliozt és Gounod-t is oktatta. 1838-ban Franck a Párizsi Conservatoire hallgatója lett. Ezt elvégezve, 1842-ben rövid időre visszatért Belgiumba, de 1844-ben végleg Párizsba költözött. Végleg feladta koncertvirtuóz karrierjét is, ami feszültté tette kapcsolatát apjával.
▲Párizsban töltött első évében magán-, és iskolai oktatásból élt. A legkülönbözőbb orgonista pozíciókat tölti be:
1847 és 1851 között a ''Notre Dame de Lorette'', 1851 és 1858 között a ''Saint Jean és St. François'' templom orgonistája.
Ez idő alatt ismerkedett meg ''Aristide Cavaillé-Coll''-lal, a híres francia orgonaépítővel. Ugyanekkor az orgonajáték és az [[improvizáció]] terén fejlesztette technikáját.
1858-ban az újonnan felszentelt ''Saint Clotilde Basilica'' orgonistája lett. Ezt a pozíciót egészen haláláig betöltötte. Itt hívta fel magára a figyelmet improvizatív tehetségével. Első orgonaművei 1868-ig nem kerültek publikálásra, jóllehet legszebb zenedarabjai közé tartoznak ''(Grande Piéce Symphonique)''. 1872-től haláláig a párizsi konzervatórium orgonaprofesszora volt. Olyan nagy neveket találunk hallgatói közt mint [[Vincent D'Indy]], [[Ernest Chausson]], [[Louis Vierne]], vagy [[Henri Duparc]]. Tanítványai magukat csak mint "''bande á Franck''" titulálták. Vincent d Indy 1894-ben megalapította a "''Schola Cantorum''"-ot,mely a "''bande á Franck''" céljait tette magáévá, a francia zene újabb fontos mérföldkövét rakva le ezzel. Az iskola nem csak zeneszerzőket oktatott, de olyan, rég elfeledett szerzők műveit elevenítette fel, mint [[Claudio Monteverdi|Monteverdi]], Rameau, [[Johann Sebastian Bach|Bach]] vagy [[Christoph Willibald Gluck|Gluck]].
1886-ban megválasztották a "''Société nationale de Musique''" elnökévé. Ez az egylet az új francia műveket patronálni volt hivatott. A pozíció azonban konfrontációt hozott Franck-kal és követőivel az egyik oldalon, valamint az egylet vezető elnökével, a konzervatív, illúziók nélküli Camille Saint-Saens-szal a másik oldalon.
Orgonistaként az improvizáció mesterének tartják. Tizenkét nagy orgonaműve okán a legkiemelkedőbb orgonaművészek közé sorolják, közvetlenül [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]] után. Munkái az évszázad legszebb francia orgonaművei, melyekkel megteremtette a francia szimfonikus orgonastílus alapjait. Különösen a ''Grande Pièce Symphonique'', ez a 25 perces kis műve jelölte ki az utat az olyan orgonisták felé mint [[Charles-Marie Widor]], [[Louis Vierne]], és [[Marcel Dupré]].
1890-ben súlyos balesetet szenvedett, egy lovas omnibusz ütötte el.
== Stílusa ==
31 ⟶ 56 sor:
César Franck nagy hatása személyiségében is keresendő. A legkiemelkedőbb humánum, az egyszerűség, a vallásos érzelem és a szorgalom embere volt.
== Források ==
* {{cite web
|url= http://fidelio.hu/fidipedia/klasszikus/zeneszerzo/cesar_franck
|title= César Franck
|publisher=fidelio
|accessdate=2012-12-08
}}
* {{cite web
|url= http://www.nndb.com/people/383/000093104/
|title= César Franck
|publisher=Notable Names Database
|accessdate=2012-12-08
}}
== További információk ==
{{commonskat|Cesar Franck}}
* {{imdb név|0290424|César Franck(1822–1890)}}
* {{cite web
|url= http://www.cesar-franck.org/
|title= International César Franck Society
|language=német és francia
|accessdate=2012-12-08
}}
{{Portál|zene}}
78 ⟶ 127 sor:
[[tr:César Franck]]
[[uk:Сезар Франк]]
[[zh:塞扎尔
| |||