„Makkabeusok” változatai közötti eltérés

3 067 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Új oldal, tartalma: „{{átdolgozandó}} {{copypaste}} {{tataroz}} Makkabeusok, a görög nyelvű zsidó irodalomban annak a zsidó családnak a neve. amely Kr. e. 167-től Kr. e. 63-ig a…”)
 
 
{{tataroz}}
 
{{pnl-lektor}}
 
Makkabeusok, a görög nyelvű zsidó irodalomban annak a zsidó családnak a neve. amely Kr. e. 167-től Kr. e. 63-ig a zsidóság élén állott.
 
== Történetük ==
A zsidók történetében (Kr. e. 166–37) az a család, mely Judeának visszaszerezte önállóságát s a zsidó államnak egész Nagy Herodesig utolsó királyait adta. A Makkabeusok ősatyja Matiszjáhu, a joárib papi család sarja volt, ki dédatyja után a Hasmonäi melléknevet viselte (innét a Makkabeusoknak a talmudban szokásos elnevezése: Hasmoneusok) és a Lydda szomszédságában levő Modiimban kezdeményezte népének szabadságharcát a szirusok ellen; azonban nemsokára a háboru kitörése után meghalt (166).
 
Végső akarata értelmében öt fia közül a harmadik, a hős Júda vette át a főverzérséget, ki Antiochus Epiphanes hatalmas görög-szir hadait több véres ütközetben legyőzte és a megszentségtelenített jeruzsálemi templomot újból megszentelte (innét a zsidók Khanukka-, azaz templomszentelési ünnepe).
 
Aztután változó szerencsével folytatta a függetlenségi harcot, mig az Adasa melletti csatában elesett (160). Az ellenségre mért súlyos csapásoknak köszönte a Makkabi, azaz kalapácsoló melléknevet, mely után családját és utódait Makkabeusoknak szokták elnevezni. A fővezérségben Jónátán testvére követte, ki egyúttal a főpapi hivatalt is viselte, 15 évig hősiesen és bölcsen vezette népe ügyeit, mig 143. meggyilkoltatott. Tisztsége Simon testvérére szállott, ki a szirusokat teljesen kiűzte Judeából, függetlensége jeléül zsidó pénzeket veretett s új erát hozott be, melyet Izrael felszabadulásától számított, mire hálás népe az örökös fejedelmi és főpapi méltósággal felruházta (140). A szirusok unszolására Ptolemaeus nevű veje meggyilkolta őt és két fiát (135). Utódja harmadik fia Hyrkan János, ki a királyi címet felvette, 31 éves uralkodása alatt (135–105) teljes függetlenséget és új hatalmat szerzett Judeának. Halála után fia, Aristobul Júda csak egy évig ült a gyilkossággal szerzett trónján, melyre halála után a bátor és harcias, de kegyetlen és kicsapongó Jannai Sándor lépett, ki népe által gyűlölve, uralkodása 27. évében egy várnak ostromlása alatt lelte halálát (79).
 
A kormányt felesége, Salome Alexandra vette át, az egyetlen nő, ki valaha Judea trónján ült és 9 évig szerencsésen uralkodott. Halála után (70) Hyrkan és Aristobul fiai közt véres polgárháború tört ki, mely a rómaiak beavatkozását vonta maga után. Pompejus Jeruzsálemet ostrommal bevette (63) és Hyrkánt etnarch (népuralkodó) címmel a zsidók fejedelmévé és főpapjává tette, Aristobult és gyermekeit pedig Rómába hurcoltatta. Aristobul és fia Sándor, kik egyenkint megszökve, azon erőlködtek, hogy Judeát hatalmukba kerítsék, megölettek (49), mire dicstelen polgárháboruk után Nagy Herodes trónralépésével (37) a Makkabeusok uralma megszünt; családjuk utolsó sarja, Mariamne, Herodes felesége volt, ki őt kivégeztette.
 
 
== Lásd még ==
* [[Makkabeusok_második_könyve|Makkabeusok második könyve]]
 
== Forrás ==
* [http://www.kislexikon.hu/makkabeusok.html Makkabeusok]
* {{pnl}}
 
{{portál|zsidóság||ókor}}
436

szerkesztés