„Hidroxidion” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Keletkezése: + 1 mondat |
a kat |
||
7. sor:
A reakcióban a vízmolekula egy [[proton]]ja (vagyis egy hidrogénion) átkerül az ammóniamolekulára, így az egyszeresen pozitív ammóniumionná alakul. A vízmolekula, protonjától megfosztva egyszeresen negatív ionná, hidroxidionná alakul. (A vízmolekula "maradéka".)
<center>NH<sub>3</sub> + H<sub>2</sub>O → NH<sub>4</sub><sup>+</sup> + OH<sup>–</sup></center>
<center>H<sub>2</sub>O → OH<sup>−</sup> NH<sub>3</sub> → NH<sub>4</sub><sup>+</sup></center>
16 ⟶ 14 sor:
====Hatása, kimutatása====
Így az oldatban hidroxidionok, valamint ammóniumionok találhatóak. A keletkezett oldat '''lúgos kémhatású''', amit a túlsúlyba került OH<sup>–</sup> ionok okoznak. A kémhatás kimutatására különböző indikátorokat használhatunk. A legismertebbek közülük a [[lakmusz]], a [[fenolftalein]] és az univerzális indikátor (ez utóbbi különböző színnel jelzi a kémhatás ''mértékét''). A semleges közegben színtelen fenolftalein a lúgos közegben élénk piros színű, a lakmusz és az univerzális indikátor pedig kék színre vált.
==Források==
''Kecskés Andrásné, Rozgonyi Jánosné:''
Kémia 7. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999
[[Kategória:Hidroxidok]]
| |||