„Filozófiai hermeneutika” változatai közötti eltérés

Említettük, hogy a tudományág nevét valószínűleg [[Arisztotelész]] követői, a [[peripatetikus filozófia|peripatetikusok]] adták.

 

 

Philón után az első jelentősebb áttörést az effajta problémák megoldásában [[Hippói Szent Ágoston]]nak sikerült elérnie, sajátos hermeneutikai vonatkozással is bíró elméletet, a '''patrisztikát''' megalkotva ''(A keresztény tanításról'' c. műben). Abból a neoplatonikusok által is hirdetett elvből indult ki, hogy Istenről a magára hagyatkozó elme semmi biztosat és lényegeset nem képes mondani. A kereszténység elsősorban hit kérdése, és a keresztény tanok racionális megértése legfeljebb elmélyíti az ember hitét (de megalapozni nem képes). Különbséget kell tenni az írások szó szerinti és morális megértése (avagy megértése és átérzése) között. A szó szerinti értés a racionális gondolkodásnak felene meg, de ez Istenről semmi bizonyosat nem képes mondani (tehát fölösleges a Szentírás szövegeit és a benne lévő ellentmondásokat boncolgatni, mert Isten felette áll a racionalitásnak, tehát ez soha nem fog hozzá elvezetni).