„Drinai vértanúk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
39. sor:
 
A hetvenhat éves Berchmana nővér - 76 éves lévén - nem volt képes a városig gyalogolni: [[Sjetlina|Sjetlinában]] maradt, ahol a csetnikek központja volt. Itt ölték meg 1941. december 23-án.
A Goraždéba hurcolt többi nővéreket pedig a ''laktanya második emeletén'' fogva tartották őket; [[december 15.|december 15-én]] késő éjszakán részeg [[csetnik]]ek törtek be a helyiségbe és a nővérekre vetették magukat. Egyiküknek, Jula Ivaniševićnek sikerült kiszabadulnia a támadók kezei közül és az ablakhoz rohant: „Gyertek velem! [[Jézus]] ments meg minket!” kiáltással a mélybe vetette magát. Hogy mentsék magukat, s fogadalmukhoz híven megőrizzék tisztaságukat, a többi három nővér is követte példáját és sorra kiugrottak az [[ablak]]on. Ezt látva a csetnikek egy pillanatra megrökönyödtek, majd felbőszülve lerohantak a laktanya elé; ott még élő, de súlyosan megsebesült nővéreket [[kés|késsel]] halálra szurkálták, s a közeli [[Drina|Drinába]] dobták őket. A folyó lett a bátor szerzetesnők sírgödre.
=== A vallomások ===
A nővérek vértanúhaláláról számos vallomás szól. Első, aki írta róluk, már említett [[Franc Ksaver Meško]] katolikus [[pap]], [[író]] és [[költő]] (1874-1964), volt; ő megmenekült a haláltól köszönve egy szlovén származású Milko nevű csetniknak. Második tanú pedig még élő Goraždei születésű [[Ante Baković]] (*1931) katolikus [[pap]]. Ő írta róluk [[1990]]-ben az első ''„Drinske mučenice« (Drinai vértanúk)'' című könyvét.
Krisztusért vállalt haláluk felbecsülhetetlen értékű kincs. Sokan imameghallgatást nyertek a nővérek közbenjárására.
 
== Boldoggá avatása Szarajevóban volt ==