„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

a
→‎1918 után: 1 link korr. + redundáns linkek megszüntetve, elütések jav.
a
a (→‎1918 után: 1 link korr. + redundáns linkek megszüntetve, elütések jav.)
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak<br />
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek]]
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikus püspökség ([[eperjesi görög katolikus egyházmegyefőegyházmegye|Eperjes]], [[Munkács]]) is [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került. A [[Csehszlovákia|Csehszlovák Köztársaság]] megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak [[1927]]-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes végeztek adminisztrátori feladatokat. A [[Csehszlovákia|csehszlovák]] hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az [[ortodox kereszténység]]gel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikus egyház ellen. [[XI. Piusz pápa]] [[1937]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] '''Ad ecclesiastici regiminis incrementum''' apostoli bullájában megszünteti az [[eperjesi görög katolikus egyházmegye|eperjesi]] és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a [[Szentszék]] alá rendeli őket. A második világháború után [[Munkács]]otMunkácsot a [[Szovjetunió]]hoz csatolják. Csehszlovákiában csak az [[eperjesi görög katolikus egyházmegye|eperjesi püspökség]] marad meg a görög katolikusok igazgatására. [[1950]]. [[április]]ában összehívják az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus egyház]]at, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt [[Ortodox kereszténység|görögkeleti egyház]] veszi át. A görög katolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartózattákletartóztatták. Enyhülést csak [[1968]] hozott, amikor újra engedélyezték a [[görög katolikus egyház]]at. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta aaz [[Ortodox kereszténység|ortodox egyház]]zalegyházzal. A meglévő 292 egyháközségegyházközség közül 205 támogatta a [[Róma|Rómával]] való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. [[1980]]. [[október 13.|október 13-án]] [[II. János Pál pápa]] létrehozta a [[torontói szlovák görög katolikus egyházmegye|torontói szlovák eparchiát]], melyet a torontói ukrán görög katolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak [[1993]]-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és aaz [[Ortodox kereszténység|ortodox]] híveket kiutasították a templomokból. [[Csehszlovákia]] szétválásával [[Csehország]]ban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára [[1996]]-ban apostoli exarchátust hozott létre [[II. János Pál pápa]]. [[1997]]-ben [[II. János Pál pápa]] apostoli exarchátust hozott létre [[Kassa|Kassán]] [[kassai görög katolikus exarchátus]] néven. [[2008]]. [[január 30.|január 30-án]] [[XVI. Benedek pápa]] megalapította a pozsonyi székhelyű [[pozsonyi görög katolikus egyházmegye|görög katolikus püspökséget]], ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a [[kassai görög katolikus egyházmegye|kassai apostoli exarchátust]], és az addigi [[eperjesi görög katolikus főegyházmegye|eperjesi görög katolikus püspökséget]] érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.
 
A szlovákiai görög katolikus egyháztartomány:<br>
**[[Kassai görög katolikus egyházmegye|Kassai eparchia]]
 
Az új egyházmegyei felosztás ellenérzéseket váltott ki a szlovákiai magyar kisebbségen kívül a [[ruszinok|rutén]] kisebbségből is. Míg a magyarok a latin rítusú egyházmegyék elrendezését és magyar püspök hiányát kifogásolják, addig a [[ruszinok|rutének]] elsősorban azt, hogy az [[1950]]-es évek óta fennálló állapoton (ettől fogva nem tartanak ruszin nyelvű görög katolikus istentiszteletet) nem kívánnak változtaniváltoztatni. Az [[eperjesi görög katolikus főegyházmegye]] elutasítja a ruszinok ezen kérését.<ref>[http://aktualne.centrum.sk/domov/zdravie-skolstvo-spolocnost/clanek.phtml?id=227335 Cikk a rutének kéréseiről] {{sk}}</ref>
 
== Hivatkozások ==