„Irídium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ckb:ئیریدیۆم |
bővítés, aktualizálás enwiki alapján |
||
75. sor:
Az irídiumot a gyakorlatban nagy teherbírású [[ötvözet]]ekben használják, amelyek nagyon magas hőmérsékletnek is ellenállnak, így általában magas hőmérsékleten működő berendezésekben, elektromos érintkezőkben, és a [[platina]] szilárdságát fokozó anyagként, töltőtollak hegyeként is használják.
==Jellemzői==
===Fizikai tulajdonságai===
Rendkívüli keménysége, ridegsége és nagyon magas olvadáspontja miatt miatt az irídiumot szilárd formában nagyon nehéz megmunkálni, formálni vagy alakítani, ezért rendszerint porkohászati eljárást alkalmaznak.<ref name="greenwood" /> Az irídium az egyetlen fém, melynek kedvező mechanikai tulajdonságai levegőben 1600 °C felett is megmaradnak.<ref name="hunt">{{cite journal| title= A History of Iridium| first =L. B.| last =Hunt| journal = Platinum Metals Review| volume =31| issue = 1| year = 1987| url = http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v31-i1-032-041.pdf| pages= 32–41}}</ref><ref>{{cite journal| title= On Two Metals, Found in the Black Powder Remaining after the Solution of Platina| first = S.| last = Tennant| journal = Philosophical Transactions of the Royal Society of London| volume = 94| year =1804| pages= 411–418| jstor = 107152| doi= 10.1098/rstl.1804.0018}}</ref> Az irídium forráspontja nagyon magas (az elemek közül a tizedik legmagasabb), 0,14 [[Kelvin|K]] hőmérséklet alatt pedig [[szupravezető]]vé válik .<ref>{{cite book|last=Kittel |first=C.|title=Introduction to Solid state Physics, 7th Edition |publisher=Wiley-India |year=2004 |isbn=81-265-1045-5}}</ref>
Az irídium mért [[sűrűség]]e csak alig valamivel (kb. 0,12%-kal) alacsonyabb, mint az [[ozmium]]é, az ismert legmagasabb sűrűségű elemé.<ref>{{cite journal|title=Osmium, the Densest Metal Known|author=Arblaster, J. W.|journal=Platinum Metals Review|volume=39|issue=4|year=1995|pages=164|url=http://www.platinummetalsreview.com/dynamic/article/view/pmr-v39-i4-164-164}}</ref><ref>{{cite book|last = Cotton|first = Simon|title = Chemistry of Precious Metals| page = 78|publisher = Springer-Verlag New York, LLC|year = 1997|isbn = 978-0-7514-0413-5}}</ref> A kis különbség és a helyes mérés nehézségei miatt korábban volt némi bizonytalanság, hogy melyik elem sűrűsége a nagyobb,<ref name="crc">{{cite book| author=Lide, D. R.| title=CRC Handbook of Chemistry and Physics (70th Edn.)| publisher=Boca Raton (FL):CRC Press| year=1990}}</ref> de a sűrűség számításához használt adatok helyességének növekedése révén röntgendiffrakciós adatokból az irídium sűrűségére 22,56 g/cm<sup>3</sup>, az ozmiuméra pedig 22,59 g/cm<sup>3</sup> érték adódik.<ref>{{cite journal|url=http://www.platinummetalsreview.com/pdf/pmr-v33-i1-014-016.pdf|format=PDF|title=Densities of osmium and iridium: recalculations based upon a review of the latest crystallographic data|author=Arblaster, J. W.|journal=Platinum Metals Review|volume=33|issue=1|year=1989|pages=14–16}}</ref>
===Kémiai tulajdonságai===
Ez az ismert legkorrózióállóbb fém: az irídiumot nem tudja kikezdeni szinte semmilyen [[sav]], [[királyvíz]], sóolvadék vagy szilikát, még magas hőmérsékleten sem. Néhány sóolvadék azonban, például a [[nátrium-cianid]] vagy a [[kálium-cianid]] megtámadja<ref name="Emsley">{{cite book| title = Nature's Building Blocks: An A–Z Guide to the Elements| last = Emsley| first=J.| publisher = [[Oxford University Press]]| year = 2003| location = Oxford, England, UK| isbn = 0-19-850340-7| chapter = Iridium| pages=201–204}}</ref>, de az oxigén és a halogének (különösen a fluor) is reagálnak vele.<ref name="perry">{{cite book|title = Handbook of Inorganic Compounds|author=Perry, D. L.|pages = 203–204| year = 1995| isbn = 1439814619| publisher = CRC Press}}</ref> at higher temperatures.<ref name="lagowski">{{cite book|title = Chemistry Foundations and Applications| volume = 2|editor = Lagowski, J. J.| pages=250–251| year = 2004| isbn = 0028657233| publisher = Thomson Gale}}</ref>
===Vegyületei===
{|class="wikitable" style="float:right"
|-
! colspan=2| Oxidációs állapot<small><ref group=note>Az irídium leggyakoribb oxidációs állapotait félkövér kiemelés jelzi. A jobb oldali oszlopban minden egyes oxidációs állapotra található egy-egy jellegzetes példa.</ref></small>
|-
| −3||{{chem|[Ir(CO)|3|]|3-}}
|-
| −1||{{chem|[Ir(CO)|3|(PPh|3|)]|-}}
|-
| '''0'''||{{chem|Ir|4|(CO)|12}}
|-
| +1||{{chem|[Ir(CO)Cl(PPh|3|)|2|]}}
|-
| +2||{{chem|IrCl|2}}
|-
| '''+3'''||{{chem|IrCl|3}}
|-
| '''+4'''||{{chem|IrO|2}}
|-
| +5||{{chem|Ir|4|F|20}}
|-
| +6||{{chem|IrF|6}}
|}
Az irídium −3 és +6 közötti oxidációs számmal képez vegyületeket, a leggyakoribb oxidációs száma a +3 és +4.<ref name="greenwood" /> Jól jellemzett magasabb oxidációs állapotú vegyületei ritkábbak, de ezek közé tartozik az {{chem|IrF|6}}]] és két vegyes oxid, a {{chem|Sr|2|MgIrO|6}} és a {{chem|Sr|2|CaIrO|6}}.<ref name="greenwood">{{cite book| last=Greenwood|first = N. N.|coauthors = Earnshaw, A.| title=Chemistry of the Elements|edition = 2nd|publisher=Oxford: Butterworth–Heinemann| year=1997| isbn=0-7506-3365-4|pages=1113–1143, 1294| oclc=213025882 37499934 41901113}}</ref><ref>{{cite journal| last = Jung| first = D.| title = High Oxygen Pressure and the Preparation of New Iridium (VI) Oxides with Perovskite Structure: {{chem|Sr|2|MIrO|6}} (M = Ca, Mg)| journal = Journal of Solid State Chemistry| volume = 115| issue = 2| year = 1995|pages = 447–455| doi= 10.1006/jssc.1995.1158|bibcode = 1995JSSCh.115..447J| last2 = Demazeau| first2 = Gérard }}</ref> Ezen kívül 2009-ben beszámoltak arról, hogy irídium(VIII)-oxidot ({{chem|IrO|4}}) állítottak elő mátrix izolációs körülmények között (6 K-en argonban) irídium-peroxo komplex UV-besugárzásával. Ez a vegyület azonban szilárd anyagként magasabb hőmérsékleten várhatóan nem stabil.<ref>{{cite journal|title=Formation and Characterization of the Iridium Tetroxide Molecule with Iridium in the Oxidation State +VIII|journal=Angewandte Chemie International Edition|volume=48|year=2009|pages=7879–7883|author=Gong, Y.; Zhou, M.; Kaupp, M.; Riedel, S.|doi=10.1002/anie.200902733}}</ref>
Az irídium-dioxid {{chem|IrO|2}}, mely barna színű por, az irídium egyetlen jól jellemzett oxidja.<ref name="greenwood" /> A {{chem|Ir|2|O|3}} szeszkvioxid kékes-fekete por, mely {{chem|HNO|3}}-nal {{chem|IrO|2}}-dá oxidálódik.<ref name="perry" /> A megfelelő diszulfdok, diszelenidek szeszkviszulfidok és szeszkviszelenidek is ismertek, és az {{chem|IrS|3}} létezéséről is beszámoltak.<ref name="greenwood" /> Az irídium +4 és +5 oxidációs állapotú iridátokat is képez, ilyen például a {{chem|K|2|IrO|3}} és a {{chem|KIrO|3}}, melyek [[kálium-oxid]] vagy [[kálium-szuperoxid]] és irídium magas hőmérsékleten végzett reakciójával állíthatók elő.<ref>{{cite journal|title=The chemistry of ruthenium, osmium, rhodium, iridium, palladium and platinum in the higher oxidation states|journal=Coordination Chemistry Reviews|volume=46|year=1982|pages=1–127|author=Gulliver, D. J; Levason, W.|doi=10.1016/0010-8545(82)85001-7}}</ref>
Noha kétkomponensű (biner) hidridjei ({{chem|Ir|''x''|H|''y''}} képletű vegyületek) nem ismertek, előállították komplexeit, melyekben {{chem|IrH|5|4-}} és {{chem|IrH|6|3-}} található, ezekben az irídium oxidációs száma rendre +1, illetve +3.<ref>{{cite book| last = Holleman| first = A. F.| coauthors = Wiberg, E.; Wiberg, N.| title=Inorganic Chemistry, 1st Edition| publisher=Academic Press| year=2001| isbn=0-12-352651-5| oclc =47901436}}</ref> A {{chem|Mg|6|Ir|2|H|11}} háromkomponensű (terner) hidridjében a feltételezések szerint mind a {{chem|IrH|5|4-}}, mind a 18-elektronos {{chem|IrH|4|5-}} anion megtalálható.<ref>{{cite journal| last = Černý| first = R.|coauthors = Joubert, J.-M.; Kohlmann, H.; Yvon, K.| title = {{chem|Mg|6|Ir|2|H|11}}, a new metal hydride containing saddle-like {{chem|IrH|4|5-}} and square-pyramidal {{chem|IrH|5|4-}} hydrido complexes| journal = Journal of Alloys and Compounds| volume = 340| issue = 1–2| year = 2002|pages = 180–188| doi=10.1016/S0925-8388(02)00050-6}}</ref>
Mono- vagy dihalogenidje nem ismert, de minden halogénnel képez {{chem|IrX|3}} trihalogenidet.<ref name="greenwood" /> +4-es és afölötti oxidációs állapotban csak a tetrafluorid, pentafluorid és hexafluorid ismert.<ref name="greenwood" /> Az irídium-hexafluorid ({{chem|IrF|6}}) nagyon reakcióképes, illékony, sárga színű szilárd anyag, molekulája oktaéderes szerkezetű. Az irídium-pentafluorid tulajdonságai hasonlóak, de ez a vegyület [[tetramer]] ({{chem|Ir|4|F|20}}) szerkezetű, négy közös csúcsú oktaéderrel.<ref name="greenwood" />
==Jegyzetek==
<references group="note"/>
==További információk==
88 ⟶ 127 sor:
*[http://www.pniok.de/ir.htm Picture in the element collection from Pniok.de]
==
{{források}}
| |||