„Munkácsy Mihály” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: gépi ford. törölve
→‎Ifjúkora: - egy kisebb szakasz rendezése forrás megadásával
70. sor:
 
[[Fájl:MunkácsySiralomházII.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Siralomház ([[1880]]-ban Munkácsy lemásolta saját [[1869]]-es képét, e kitett kép az 1880-as másolat)]]
Ezután visszatért Pestre. A magyar minisztérium 1868. október 3-án kelt névmagyarosításra vonatkozó határozata engedélyezte a "Lieb" családnév "Munkácsy"-ra történő megváltoztatását. [[Szokoly Viktor]] felkérte, hogy rajzokat készítsen egy tervezett Honvéd-album számára a szabadságharc történetéből. A ''Regélő honvéd'', és az ''Isaszegi csatatér'' című képei ebből az időszakból származnak. Októberében Ligeti tanácsát kérte, ajánlásával került [[Düsseldorf]]ba [[Ludwig Knaus]]hoz, aki Ligetit biztosítatta affelől, hogy Munkácsyt támogatni fogja. 1868. október 15-én érkezett meg Düsseldorfba. Itt együtt bérelt lakást és műhelyt [[Paál László]] festőművésszel. A nagy festő elődök közül leginkább [[Rembrandt]] holland festő munkái iránt lelkesedett, a kortárs [[impresszionizmus|impresszionista]] festők munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta.
 
1868. október 15-én érkezett meg [[Düsseldorf]], felkereste Knaust, akiKnaus dicsérettel illette az ''Árvíz'' és a ''Főkötő'' című munkáit. Az ''Ásító inas'' című művén a német életképfestészet, elsősorban id. Benjamin Vautier zsánerképfestő hatása érződik, de a realista [[Wilhelm Leibl]] hatása is megjelenik benne. Az alkotás során azonban mégis elszakadt addigi példaképeitől. Az ásító inas részlettanulmánya, a bonyolult [[művészeti anatómia]]i feladatot jelentő fej jelentősebb mű, mint maga az egész alakos végső kép. Munkácsy e kép készítése során találta meg a saját hangját.<ref>Székely András: Munkácsy, Budapest, Corvina 2008. - 4. oldal</ref>
 
A nagy festő elődök közül leginkább [[Rembrandt]] holland festő munkái iránt lelkesedett, a kortárs [[impresszionizmus|impresszionista]] festők munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta.
 
1869 áprilisában alkotói válságba került, de nekilátott az első jelentősebb művéhez, a ''Siralomház''hoz. Az kép első vázlatát Knausnak mutatta meg, aki úgy vélekedett, az még túl nagy feladat Munkácsy számára, s megpróbálta róla lebeszélni, azonban sikertelenül, ugyanis Munkácsy makacsul kitartott elképzelése mellett. Elkészítette a ''Siralomház''at, a képhez fontos szerepet játszottak mind gyermek-, mind ifjúkori emlékei, de a magyar lapillusztrációban oly' kedvelt betyártematika, valamint az 1848-as legendakör is befolyással volt rá. Drámai hatású mű kerekedett belőle, melyen alkalmazta a düsseldorfi iskola lélektani megjelenítésmódját. Szeptember 30-án Wilstack amerikai milliomos megtekintette a képet a műteremben, s 10 ezer frankért vásárolta meg. Munkácsyval megegyeztek, hogy még előbb kiállítja képét, s elküldte azt a Párizsi Szalonba, ahol aranyérmet nyert vele. Képét rengetegen látták, műve ismertté és elismertté tette őt, a külföldi és magyarországi lapok beszámoltak sikeréről.