„Munkácsy Mihály” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: gépi ford. törölve |
→Ifjúkora: - egy kisebb szakasz rendezése forrás megadásával |
||
70. sor:
[[Fájl:MunkácsySiralomházII.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Siralomház ([[1880]]-ban Munkácsy lemásolta saját [[1869]]-es képét, e kitett kép az 1880-as másolat)]]
Ezután visszatért Pestre. A magyar minisztérium 1868. október 3-án kelt névmagyarosításra vonatkozó határozata engedélyezte a "Lieb" családnév "Munkácsy"-ra történő megváltoztatását. [[Szokoly Viktor]] felkérte, hogy rajzokat készítsen egy tervezett Honvéd-album számára a szabadságharc történetéből. A ''Regélő honvéd'', és az ''Isaszegi csatatér'' című képei ebből az időszakból származnak. Októberében Ligeti tanácsát kérte, ajánlásával került [[Düsseldorf]]ba [[Ludwig Knaus]]hoz, aki Ligetit biztosítatta affelől, hogy Munkácsyt támogatni fogja. 1868. október 15-én érkezett meg Düsseldorfba. Itt együtt bérelt lakást és műhelyt [[Paál László]] festőművésszel.
A nagy festő elődök közül leginkább [[Rembrandt]] holland festő munkái iránt lelkesedett, a kortárs [[impresszionizmus|impresszionista]] festők munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta.
1869 áprilisában alkotói válságba került, de nekilátott az első jelentősebb művéhez, a ''Siralomház''hoz. Az kép első vázlatát Knausnak mutatta meg, aki úgy vélekedett, az még túl nagy feladat Munkácsy számára, s megpróbálta róla lebeszélni, azonban sikertelenül, ugyanis Munkácsy makacsul kitartott elképzelése mellett. Elkészítette a ''Siralomház''at, a képhez fontos szerepet játszottak mind gyermek-, mind ifjúkori emlékei, de a magyar lapillusztrációban oly' kedvelt betyártematika, valamint az 1848-as legendakör is befolyással volt rá. Drámai hatású mű kerekedett belőle, melyen alkalmazta a düsseldorfi iskola lélektani megjelenítésmódját. Szeptember 30-án Wilstack amerikai milliomos megtekintette a képet a műteremben, s 10 ezer frankért vásárolta meg. Munkácsyval megegyeztek, hogy még előbb kiállítja képét, s elküldte azt a Párizsi Szalonba, ahol aranyérmet nyert vele. Képét rengetegen látták, műve ismertté és elismertté tette őt, a külföldi és magyarországi lapok beszámoltak sikeréről.
|