„Búrok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor:
[[Fájl:Boerfamily1886.jpg|bélyegkép|300px|Búr család 1886-ban]]▼
[[Fájl:Boerenrepublieken.png|300px|bélyegkép|A három búr köztársaság a [[19. század]]ban]]▼
[[Fájl:Boercamp1.jpg|300px|bélyegkép|[[Koncentrációs tábor]] 1900. körül]]▼
A '''búrok''' főleg [[hollandok|holland]] és [[flamandok|flamand]], kis részt [[hugenották|hugenotta]] ([[franciák|francia]]), [[németek|német]] és [[frízek|fríz]] származású telepesek összeolvadásából létrejött etnikai csoport, akik a [[17. század]]tól [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrikában]] települtek le. A „búr” szó a [[holland nyelv|holland]] ''boer'', azaz „paraszt” szóból származik. A búr telepesek a holland nyelvből kialakult [[afrikaans nyelv]]et beszélték, amelybe a többi etnikum nyelvének elemei is beépültek, de hatással volt rá a fekete bennszülöttek nyelve is. Mai afrikaans nyelvű leszármazottaik az afrikánerek.
== Történelem ==
=== A népcsoport ===
A [[Holland Kelet-indiai Társaság]] [[1652]]-ben létesített gyarmatot Dél-Afrikában, megalapítva a mai [[Fokváros]]t (Cape Town). Ezt a francia polgári forradalom során, [[1795]]-ben az angolok elfoglalták, majd [[1806]]-ban, a [[napóleoni háborúk]] során bekebelezték.
A [[18. század|18]]-[[19. század]]ban Dél-Afrikába bevándorlók búrok [[protestantizmus|protestáns]], zömében [[kálvinizmus|református]] vallású holland, illetve [[fríz nyelv]]ű telepesek voltak. Másrészük [[hugenották|francia hugenotta]], vagy francia származású holland protestáns volt, akiket a katolikus királyok kényszerítettek Németalföldre. Emellé bizonyos mértékig németek is alkották a búrok elődeit, de ugyanakkor a mai [[Belgium]] területéről, a hollandokkal azonos flamandok földjéről is érkeztek telepesek, milyen a flamandok is protestáns felekezethez tartoznak, s hazájuk
Az [[1830-as évek]]től a [[britek|brit]] bevándorlás hatására észak-északkeleti irányban tovább vándorolva elhagyták a partvidéket és a mai [[Oranje Szabadállam]], [[Transvaal Köztársaság]] és [[Natal]] területeken telepedtek le. (Mindhárom a mai [[Dél-afrikai Köztársaság]] területén található.)
A brit gyarmatosítók a [[búr háborúk]] ([[1880]]-[[1881|81]] és [[1899]]-[[1902]]) során legyőzték a búrokat. A háború folyamán, hogy megtörjék az ellenállást, felégették a búr farmokat, a nőket és a gyermekeket pedig [[koncentrációs tábor]]okba zárták. A legyőzöttek egy része elhagyta az országot. Az életben maradtakat ezután háttérbe szorították a közéletben, döntő többségük vidéki birtokára visszavonulva gazdálkodással foglalkozott. A [[20. század]] elején Dél-Afrika brit
=== A nyelv ===
Nyelvtörténeti szempontból az afrikaans a [[holland nyelv|holland]] származéknyelve, mely a [[Fokföld]]ön alakult ki a 17–18. században. Helyesírását, szókincsét a kor holland köznyelve határozta meg, azonban az idők folyamán számos szomszédos afrikai nyelv, valamint a német, fríz és francia telepesek nyelvjárásai is hatottak rá.
Az első búr közösség létrejöttével alakultak ki a nyelvjárások, de az első írásos búr nyelvű anyagról csak 1795-től van ismerete a nyelvészeknek. Hosszú ideig mindenhol az éppen adott nyelvjárás dominált, egységes sztenderd nyelvről a 19. század második feléig nem beszélhetünk. A korai írott szövegeket még holland helyesírással írták. 1862-ben tankönyvet, majd 1875-ben a ''Genootskap vir Regte Afrikaners'' (Az igazi búrok/afrikánerek társasága) nyelvtant és szótárt jelentett meg Fokvárosban, ezzel megszületett a búr írodalmi nyelv. A második búr háborúig a két búr állam hivatalos nyelve volt. A búr államoknak Dél-Afrikába való beolvasztásával megszűnt a hivatalos státusza a főbb intézményekben, egészen 1925. május 8-ig, amikor is a Dél-Afrikai Unió egyik hivatalos nyelve lett (előzőleg az ország területén a hollandot használták hivatalos nyelvként).
===
A 19. század folyamán 3 jelentősebb, önmagát búrnak valló állam szerveződött meg:
{{Bővebben|Natal Köztársaság}}
Elsőként alakult meg 1839-ben a ''Natal Köztársaság'', amely Afrika kontinensének délkeleti partján, az [[Indiai-óceán]] mentén alakult ki. Fővárosa [[Pietermaritzburg]] lett. A voortrekkerek által alapított állam azonban rövid életű volt, ugyanis a britek hamarosan szemet vetettek a tekintélyes méretű gyarmatra és hamarosan annektálták azt.
{{Bővebben|Oranje Szabadállam}}
Az ''Oranje Szabadállam'' egy független búr köztársaság volt Dél- Afrikában a 19. század második felében, majd brit gyarmat, és tartomány a Dél-afrikai unióban. Fővárosa [[Bloemfontein]] lett. Fontos szövetséges állam volt a szintén búr [[Transvaal Köztársaság]]. Az ország megalapítását máig beárnyékolja, hogy a búrok szabályos irtóhadjáratokat szerveztek a fekete őslakosság ellen a területek megszerzésére: felégették a közösségeiket és sokukat internáló táborokba gyűjtötték. A [[második búr háború]] után az állam területén a [[Dél-afrikai Unió]] Free State tartománya jött létre. A [[búr felkelés]] (1914-1915) idején a lázadók a búr függetlenség visszaállítását kívánták elérni, de nem két külön köztársaságban. Ehelyett Oranje és Transvaal egységével próbálták megalakítani [[Dél-Afrikai Köztársaság (1914–1915)|Dél-Afrikai Köztársaság]] néven.
{{Bővebben|Transvaal Köztársaság}}
''Transvaal'' területén rengetegszer folytak háborúk a legelsők talán azok voltak, amelyeket a Venda és a Sotho népek vívtak. 1817-ben Shaka, egy zulu király megszállta a régiót. Ilyen gyenge fegyverzettel rendelkező zulukat igen könnyű volt elmozdítani annak érdekében, hogy a bevándorló telepesek kolóniákat hozhassanak létre. Az 1830-as 40-es években megérkeztek a telepesek akik könnyűszerrel elűzték a földjüket védő zulukat. A zulukkal, busmanokkal és fekete törzsekkel szemben a búrok véres kézzel léptek fel: tudatosan szervezték akciókat a fekete bennszülöttek megölésére, földjeik megszerzésére. Még internáló táborokat is felállítottak (később ugyanezt kapták vissza a második búr háborúban). Kis időn belül több búr köztársaságot létrehoztak. Ekkor még teljesen függetlenek voltak, mindenféle külföldi ellenőrzés nélkül. A transvaali államot 1856-ban szerbvezték meg, s első elnöke [[Marthinus Wessel Pretorius]] volt. 1877-ben ismét megerősödtek a zuluk és régi területeik visszafoglalására készültek, ezt látva Nagy-Britannia annektálta a búr államokat. Ezzel azt akarták elérni, hogy a búrok a szövetségest lássák meg bennük, de a búrok nem tűrték semmilyen idegen hatalom rabigáját. Ezért 1880-ban fellázadtak az angolok ellen és kitört az [[első búr háború]]. Bár ezen konfliktust az afrikánerek még sikeresen megnyerték, az 1899-ben kitörő [[második búr háború]] során végül brit fennhatóság alá kerültek.
=== Híres búrok ===
* [[Paul Kruger]]
* [[Piet Joubert]]
* [[Christiaan de Wet]]
* [[Louis Botha]]
* [[Jan Christian Smuts]]
* [[Marthinus Wessel Pretorius]]
* [[Martinus Theunis Steyn]]
=== Történelmi búr városok ===
* [[Johannesburg]]
* [[Pretoria]]
* [[Durban]]
* [[Bloemfontein]]
* [[Pietermaritzburg]]
* [[Volksrust]]
=== Mai leszármazottaik ===
A dél-afrikai lakosságnak korábban 20%-át alkotó, de mára csupán 10%-át kitevő, és korábban az ország gazdaságát irányító fehér lakosság többsége (kb. 60%-a) ma is búr származású, [[afrikaans nyelv]]ű.
Az [[1994]]-es rendszerváltásig mintegy 2,5 millió ember volt búr származású afrikáner. Az [[1994]]-es rendszerváltás után azonban az elharapózó bűnözés hatására<ref>[http://en.wikipedia.org/wiki/South_African_Farmer_Murders A Wikipédia angol szócikke a búr farmerek elleni támadásokról]</ref> kb. 1 millió fehér, köztük kb. 600 000 afrikáner hagyta el Dél-Afrikát. Így a búr származásúak aránya a dél-afrikai összlakosságban jelentősen csökkent. Egyes kutatók szerint a dél-afrikai búrok ellen [[népirtás]] folyik.<ref>[http://www.genocidewatch.org/BoersSlain01.htm GenocideWatch.org]</ref>,<ref>[http://www.stopboergenocide.com StopBoerGenocide.org]</ref>
==
<gallery>
</gallery>
== Lásd még ==
* [[Búr háborúk]]
* [[Búr felkelés]]
* [[Afrikaans nyelv]]
== Források ==
{{források}}
{{Portál|búr}}
{{DEFAULTSORT:Burok}}
| |||