Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
 
=== A szabadalakító kovácsolás műveletei ===
[[Fájl:SzabKovMuveletek.jpg|bélyegkép|balra|320px|A szabadalakító kovácsolás műveletei]]
* '''Nyújtás:''' A szabadalakító kovácsolás legalapvetőbb művelete. A nyújtóbetét általában lapos, téglalap nyomófelületű szerszám. A nyújtás annál erőteljesebb, minél keskenyebb a nyújtóbetét.
* '''Duzzasztás:''' Olyankor szükséges, ha kis keresztmetszetű kiinduló anyagból nagyobb keresztmetszetű darabot kell kovácsolni. Gyűrűk, korongok, tárcsák lyukasztásának előkészítésére is alkalmazzák.
* '''Vállazás:''' Az éles vagy nagyobb átmenetek kialakításának segédművelete. Egyszerű nyújtással ugyanis nem lehet éles átmenetet biztosítani, mert az ütések helye mellett az anyag behúzódik.
* '''Áttolás:''' Az anyagtakarékosságot és a kedvezőbb szálelrendeződést segíti elő.
* '''Hajlítás:''' Általában a görbe kovácsdarabok alakításának utolsó művelete. Többnyire csak a darab egy kis részét kell egy görbe vonal mentén meghajlítani. Eközben ügyelni kell a húzott, külső oldal „behúzódására”:, ezen a részen szükség esetén anyagtöbbletet kell biztosítani.
* '''Csavarás:''' Kényes művelet, ezért megfelelő hőmérsékleten kell végezni. A kovácsdarab egyik részét általában úgy fordítják el valamilyen szöggel a többihez képest, hogy a darabot először egy síkban lekovácsolják, és a műveletsor végén csavarják meg.
* '''Kovácshegesztés:''' A bonyolult alakú kovácsdarabokat gyakran részekre bontva kovácsolják, és a részeket [[Hegesztés (fémek)|hegesztéssel]], igen gyakran kovácshegesztéssel egyesítik. A kis karbontartalmú (a kohászatban a [[szén]] helyett többnyire a karbon kifejezést használják) acélok (mintegy 0,15% C-tartalomig) általában jól hegeszthetők, efölött azonban a hegeszthetőség már korlátozott.{{refhely|Szabó László 2001}}{{refhely|Óvári Antal 1985|476–477. oldal|azonos=ovari}}
67 994

szerkesztés