Főmenü megnyitása

Módosítások

a
=== Az átkovácsolásról ===
[[Fájl:Atkovacsolas01.jpg|bélyegkép|Az átkovácsolás hatása a mechanikai tulajdonságokra hossz- és keresztirányban]]
A kovácsüzemi gyakorlatban az alakítás mértékét az ''átkovácsolási számmal'' jellemzik., Ezami egyaz alakított keresztmetszetek hányadosa (1-nél nagyobb szám, az alakított keresztmetszetek hányadosa):
::<math>k = \frac{A_1}{A_0}</math>&nbsp;&nbsp;&nbsp;vagy&nbsp;&nbsp;&nbsp;<math>k = \frac{A_0}{A_1}</math>.
 
Az átkovácsolás mértékének meghatározásához ennél célszerűbb mérőszám a ''fajlagos alakváltozási tényező'':
::<math>\varepsilon = \frac{\Delta A}{A_0}</math> ,
amivel korrekt módon határozhatjukhatározható meg az egymást követő alakítások hatásáthatása (Δ''A''=''A''<sub>0</sub>–''A''<sub>1</sub> – a keresztmetszet csökkenése, ''A''<sub>0</sub> és ''A''<sub>1</sub> a kiinduló és a kész keresztmetszet). Ráadásul – minthogy az átkovácsolás hatása függ a száliránytól – figyelembe kell venni az egyes fázisok szálirányt alakító hatását is.
 
Az átkovácsolás elroncsolja és egyúttal átalakítja a durva öntési szövetet. Az anyagban maradt salak- és oxidzárványok, valamint a dúsulások az alakváltozás irányának megfelelő sorokba rendeződnek. A soros szövet miatt az eredetileg minden irányban azonos mechanikai tulajdonságok anizotróppá válnak, méghozzá úgy, hogy a szálirányú mechanikai tulajdonságok rendszerint kedvezőbbek a keresztirányúaknál. Az átkovácsolás eleinte erőteljesen javítja a mechanikai tulajdonságokat, de csak egy ideigbizonyos mértékig, sőt, a keresztirányú próbák értékei előbb-utóbb romlani kezdenek. Ezért a keresztirányú igénybevételnek kitett alkatrészek átkovácsolását nem célszerű egy bizonyos értéken (''k''≈2) körüli értéken túl folytatni.{{refhely|Szabó László 2001}}{{azonos|ovari}}
 
== Süllyesztékes kovácsolás ==
67 995

szerkesztés