„Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság” változatai közötti eltérés

 
A Társaság munkája nem kívánatos tevékenységnek minősült az [[1949]] után létrejött [[Sztálinizmus|sztálinista]] politikai rendszerben. A Turul folyóiratot a politikai vezetés összemosta az [[1920-as évek|1920-as években]] tevékenykedő, hasonló nevű [[Szélsőjobboldal|szélsőjobboldali]] szervezettel. A Társaság tudományos tevékenysége pedig, mely erősen kötődik a nemesség történelmi hagyományaihoz, és a politikailag független történetíráshoz, politikailag nemkívánatos volt a Rákosi-féle sztálinista [[Magyar Népköztársaság|Népköztársaságban]] így [[1950]]-ben a Társaságot betiltották.
1950 és 1983 között harminchárom évig semmilyen szakértő heraldikai szervezet nem adott keretet Magyarországon a címerek használatának, melyek a Rákosi-korszakban egyébként is be voltak tiltva. A családi címerek a nemesség politikailag nem kívánatos intézményének jelképeinek számítottak, a közösségi címerek (megyék, szabad királyi városok) címerei pedig szintén be lettek tiltva. Ezek helyett az állami és önkormányzati hivatalok, a városi és települési önkormányzatok, és általában véve, minden hivatalos közeg [[1949]]-től az új, [[Antiheraldikus|Szocialista heraldika]] szabályainak megfelelő [[Rákosi-címer|népköztársasági címert]] használták, melyet [[1957]]-ben a [[Kádár-címer|Kádár-címer]] váltott fel. A [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] korában már engedélyezett volt városok, megyék, települések számára a közösségi címerek használata, azonban ezek a jelképek a "szocialista heraldika" szempontjai szerint lettek elkészítve. A címerek jóváhagyásáról a [[Képző- és Iparművészeti Lektorátus|Képző- és Iparművészeti Lektorátus]] döntött, mindenfajta tudományos szempont nélkülözésével, így sok új közösségi jelkép jött létre a heraldika szabályainak teljesfigyelmen nélkülözésévelkívül hagyásával. Ezeknek a szocialista címereknek a visszatérő elemei a fogas kerekek, gyárak, munkások, munkások szobrai, búzakalászok, boldog földművesek, napsugarak, vörös csillag, sarló és kalapács, stb.
 
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság [[1983]]-as újraalakításával az [[1980-as évek|1980-as években]] már újra megjelent a közösségi címerek létrehozásában a tudományos szempont. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után sok település tért vissza korábbi, történelmi címeréhez, míg más települések szocialista címereiket elhagyva új címereket készíttettek. Sok esetben azonban, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság bevonása nélkül, grafikusok, művészek közbenjárásával heraldikailag helytelen címerek születtek.
149

szerkesztés