„Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság” változatai közötti eltérés

a
 
== Története ==
[[1883]]-ban a tudomány szolgálatában alakult meg a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, melynekamelynek célja a kezdetektől a [[Heraldika|Heraldikaheraldika]], a [[Oklevéltan|Diplomatikadiplomatika]], a [[Pecséttan|Szfragisztikaszfragisztika]], a [[Genealógia (történelem)|Genealógiagenealógia]] és magyar nemesi családok történetének a kutatása volt.<ref>{{cite web|url=http://www.kislexikon.hu/magyar_heraldikai_es_genealogiai_tarsasag.html|title=Kislexikon: Magyar heraldikai és genealogiai társaság|accessdate=2012-12-16}}</ref> Címeréül a Társaság [[II. András magyar király|II. András király]] címerét választotta: ''"A„A társaság címere a II. Endre király aranybulláján elõjövõ nyolcpólyás magyar címer háromszögû pajzson.''"<ref>{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/00600/00617/00002/tsz98_3_4_nyulaszine_turul.htm|title=Nyulásziné Dr. Srtaub Éva: 115 éves a Turul|accessdate=2012-12-16}}</ref> A Társaság alapítói között tudósok és nemesi családok tagjai foglaltak helyet. Ugyanebben az évben létrehozták a Társaság közlönyét, ''[[Turul (folyóirat)|Turul]]'' címmel. Ez a közlöny [[1943]]-ig negyedévente jelent meg, és a Társaság tevékenységéről tájékoztatott,és valaminttudományos beszámoltmunkájáról aszámolt Társaság tudományos munkájárólbe.<ref>{{cite web|url=http://heraldikakiado.hu/cd/turul_1883_1900.htm|title=Heraldika Könyvkiadó: TURUL • 1883-1900|accessdate=2012-12-16}}</ref>
 
A Társaság munkája nem kívánatos tevékenységnek minősült az [[1949]] után létrejött [[Sztálinizmus|sztálinista]] politikai rendszerben. A ''Turul'' folyóiratot a politikai vezetés összemosta az [[1920-as évek|1920-as években]] tevékenykedő, hasonló nevű [[Szélsőjobboldal|szélsőjobboldali]] szervezettel. A Társaság tudományos tevékenysége pedig, melyamely erősen kötődikkötődött a nemesség történelmi hagyományaihoz, és a politikailag független történetíráshoz, politikailag nemkívánatos volt a Rákosi-féle sztálinista [[Magyar Népköztársaság|Népköztársaságban]] így [[1950]]-ben a Társaságot betiltották.
1950 és 1983 között harminchárom évig semmilyen szakértő heraldikai szervezet nem adott keretet Magyarországon a címerek használatának, melyek a Rákosi-korszakban egyébként is be voltak tiltva. A családi címerek a nemesség politikailag nem kívánatos intézményének jelképeinek számítottak, a közösségi címerek (megyék, szabad királyi városok) címerei pedig szintén be lettek tiltva. Ezek helyett az állami és önkormányzati hivatalok, a városi és települési önkormányzatok, és általában véve, minden hivatalos közeg [[1949]]-től az új, [[Antiheraldikus|Szocialista heraldika]] szabályainak megfelelő [[Rákosi-címer|népköztársasági címert]] használták, melyet [[1957]]-ben a [[Kádár-címer|Kádár-címer]] váltott fel. A [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] korában már engedélyezett volt városok, megyék, települések számára a közösségi címerek használata, azonban ezek a jelképek a "szocialista heraldika" szempontjai szerint lettek elkészítve. A címerek jóváhagyásáról a [[Képző- és Iparművészeti Lektorátus|Képző- és Iparművészeti Lektorátus]] döntött, mindenfajta tudományos szempont nélkülözésével, így sok új közösségi jelkép jött létre a heraldika szabályainak figyelmen kívül hagyásával. Ezeknek a szocialista címereknek a visszatérő elemei a fogas kerekek, gyárak, munkások, munkások szobrai, búzakalászok, boldog földművesek, napsugarak, vörös csillag, sarló és kalapács, stb.
 
1950 és 1983 között harminchárom évig semmilyen szakértő heraldikai szervezet nem adott keretet Magyarországon a címerek használatának, melyekamelyek a Rákosi-korszakban egyébként is be voltak tiltva. A családi címerek a nemesség politikailag nem kívánatos intézményének, jelképeinek számítottak, a közösségi címerek (megyék, szabad királyi városok) címerei pedig szintén be lettek tiltva. Ezek helyett az állami és önkormányzati hivatalok, a városi és települési önkormányzatok, és általában véve, minden hivatalos közeg [[1949]]-től az új, [[Antiheraldikus|Szocialistaszocialista heraldika]] szabályainak megfelelő [[Rákosi-címer|népköztársasági címert]] használták, melyetamelyet [[1957]]-ben a [[Kádár-címer|Kádár-címer]] váltott fel. A [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]] korában már engedélyezett volt városok, megyék, települések számára a közösségi címerek használata, azonban ezek a jelképek a "szocialista„szocialista heraldika"heraldika” szempontjai szerint lettek elkészítve. A címerek jóváhagyásáról a [[Képző- és Iparművészeti Lektorátus|Képző- és Iparművészeti Lektorátus]] döntött, mindenfajta tudományos szempont nélkülözésével, így sok új közösségi jelkép jött létre a heraldika szabályainak szabályainak figyelmen kívül hagyásával. Ezeknek a szocialista címereknek a visszatérő elemei a fogas kerekekfogaskerekek, gyárak, munkások, munkások szobrai, búzakalászok, boldog földművesek, napsugarak, vörös csillag, sarló és kalapács, stb.
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság [[1983]]-as újraalakításával az [[1980-as évek|1980-as években]] már újra megjelent a közösségi címerek létrehozásában a tudományos szempont. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után sok település tért vissza korábbi, történelmi címeréhez, míg más települések szocialista címereiket elhagyva új címereket készíttettek. Sok esetben azonban, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság bevonása nélkül, grafikusok, művészek közbenjárásával heraldikailag helytelen címerek születtek.
 
A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság [[1983]]-as újraalakításával az [[1980-as évek|1980-as években]] már újra megjelent a közösségi címerek létrehozásában a tudományos szempont. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után sok település tért vissza korábbi, történelmi címeréhez, míg más települések szocialista címereiket elhagyva új címereket készíttettek. Sok esetben azonban, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság bevonása nélkül, grafikusok, művészek közbenjárásávalközreműködésével, heraldikailag helytelen címerek születtek.
 
== A Társaság működése ==