„Zsírszövet” változatai közötti eltérés

1 507 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Szövettan: bővítés)
 
== Fejlődéstan ==
A zsírsejtek [[mesenchyma|mezenchimális]] eredetűek. A [[magzat]]ban először barna zsírszövet alakul ki, majd ennek helyét a [[terhesség]] végére átveszi a sárga zsírszövet. [[Újszülött]]ekben már csak a [[lapocka|lapockák]] közötti régióban, a [[vese|vesék]] valamint a [[csecsemőmirigy]] körül található nagy mennyiségű barna zsírszövet, később ezezek nagy isrésze eltűnik.
 
== Anatómia ==
A sárga zsírszövet a testtömeg jelentős hányadát képezi, a pontos arány az életkor és nem szerint változó: újszülötteknél a testsúly 12%-a, 6 hónapos korban 30%-a, 10 éves korban 18%-a, felnőtt [[férfi]]aknál 15–18%-a, [[nő]]knél pedig 20–25%-a. A [[bőr (anatómia)|bőr]] alatti zsírszövet férfiaknál elsősorban az elülső [[hasfal]]on, nőknél a [[váll]]on, az [[emlő]]kön, a [[fenék (anatómia)|fenéktájékon]] és a [[comb]]okon halmozódik fel. A [[testüreg]]ekben jelentős mennyiségű zsírszövet található a [[gátor]]ban ''(mediastinum)'', a [[cseplesz]]ekben ''(omentum)'', a [[bélfodor]]ban ''(mesenterium)'' és a vesék körül ''([[retroperitoneum]])''.
 
Barna zsírszövetlebenykék felnőtt emberben csak kevés helyen fordulnak elő: a [[gátor]]ban a [[légcső]] és a [[nyelőcső]] körül, valamint a [[retroperitoneum]]ban a [[vese|vesék]] és a [[mellékvese|mellékvesék]] körül.
 
== Szövettan ==
A sárga zsírszövet '''zsírsejt'''jei ([[latin nyelv|latinul]] ''adipocyta'' vagy ''steatocyta'') kb. 50–100 [[Méter#A_m.C3.A9ter_t.C3.B6bbsz.C3.B6r.C3.B6sei_.C3.A9s_t.C3.B6rtr.C3.A9szei|µm]] átmérőjű [[sejt]]ek. Önállóan gömbölyű vagy ovoid alakúak, csoportosan előfordulva viszont inkább sokszögletűek. Szinte teljes térfogatukat egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki, mely a sejtalkotókat a sejt széléhez szorítja ki, beleértve a [[sejtmag]]ot és a keskeny [[sejtplazma]]szegélyt is. Emiatt unilokuláris (''unilocularis'' = egyrekeszű) zsírsejtnek is nevezik. Minden egyes adipocitát alaphártya ''([[lamina basalis]])'' vesz körül, ettől kijjebb [[fibrocita|fibrocitákat]] is tartalmazó [[rácsrost]]hálózat található, mely a mechanikai károsodástól védi a sejtet. A zsírsejteket [[kapilláris (anatómia)|kapillárishálózat]] szövi körül. Az adipociták gyakran csoportokba, lebenyekbe rendeződnek, melyeket [[kollagénrost|kollagén-]] és [[elasztikus rost]]okban gazdag kötőszövetes sövények választanak el egymástól.
 
A hagyományos szövettani preparálás ([[formalin]]os [[Fixálás (szövettan)|fixálás]]) során a zsírcsepp kioldódik a zsírsejtből. [[Fagyasztás|Fagyasztott]] anyagban viszont megmarad, és zsírfestéssel[[zsírfestés]]sel láthatóvá tehető. Ilyen festék a [[Sudan III]], mely a zsírcseppeket [[narancssárga|narancssárgává]] színezi.
 
=== Barna zsírszövet ===
A barna zsírsejt a sárga zsírsejtnél kisebb méretű, szögletes sejt; benne több kis zsírcsepp látható, s a [[sejtmag]] középen vagy a szélen helyezkedik el. Multilokuláris (''multilocularis'' = többrekeszű) zsírsejtnek is nevezik. A barna adipocitákban nagy számú [[mitokondrium]], nagy mennyiségű [[glikogén]] és barna színű [[lipokróm]] található. A barna zsírszövet vérellátása a sárga zsírszöveténél jóval gazdagabb, és [[szimpatikus idegrendszer|szimpatikus beidegzése]] is jelentős. A barna zsírsejtek kötőszövettel határolt lebenyekbelebenykékbe (lobusokbalobulusokba) rendeződnek, melyen belül már elenyésző a kötőszövet mennyisége.
 
== Funkciók ==
 
== Betegségek ==
A zsírszövetet is érintő betegségek közül világszerte a táplálkozási zavarok (elhízás, alultápláltság) a leggyakoribbak. A zsírszövet jóindulatú daganata, a lipóma ugyancsak gyakori, de többnyire ártalmatlan elváltozás. A rosszindulatú liposzarkóma szerencsére ritka betegség. Zsírszövet és erek együttes sérülésekor zsírembólia alakulhat ki, mely súlyos szövődményekhez vezethet.
=== Elhízás ===
 
=== Táplálkozási zavarok ===
A világszerte társadalmi problémát jelentő táplálkozási zavarokban a zsírszövet mennyisége is kóros irányba változik. Elhízásban a zsírszövet mennyisége túlzottan felszaporodik, míg alultápláltságban lecsökken.
 
==== Elhízás ====
[[Fájl:Central Obesity 008.jpg|bélyegkép|Elhízott férfi törzse]]
Az '''[[elhízás]]''' (''obesitas'', ''adipositas'') az [[ipar]]ilag fejlett [[társadalom|társadalmakban]] gyakori, jelentős [[közegészségügy]]i problémát okozó [[betegség]]. A zsírszövet mennyiségének kóros felszaporodását jelenti, mely a túlzott energiabevitel következménye. Gyermekkori elhízásban a zsírsejtek száma és mérete is gyarapodik, míg felnőtteknél csupán a sejtek mérete nő meg. Az obezitás oka legtöbbször multifaktoriális: [[életmód]]beli, [[psziché]]s és [[genetika]]i tényezők együttese ('''primer elhízás''') okozza. Ritkábban [[hormon]]ális eredetű <nowiki>[</nowiki>[[Cushing-szindróma]] – magas [[kortizol]]szint; [[inzulinóma]] – magas [[inzulin]]szint; [[pajzsmirigyhormon]]hiány (''hypothyreosis''); [[növekedési hormon]]-hiány; [[nő]]knél [[policisztás ovárium szindróma]]; [[férfi]]aknál [[tesztoszteron]]hiány], vagy [[genetikai betegség]]re visszavezethető ([[Prader–Willi-szindróma]] és egyéb genetikai szindrómák, hormon- és receptormutációk) esetleg [[hipotalamusz]]-károsodás ([[daganat]], [[fertőzés]], [[sugárterápia|besugárzás]], [[műtét]]) okozza ('''szekunder elhízás''').
A '''[[metabolikus szindróma]]''' (X-szindróma) a centrális (alma típusú) elhízás, az [[inzulinrezisztencia]] vagy magas inzulinszint (''hyperinsulinaemia''), a [[glükózintolerancia]], a magas vérnyomás és a ''dyslipidaemia'' társulása, mely 2-es típusú cukorbetegséghez vezet, s jelentősen növeli a [[szív–érrendszeri betegség]]ek előfordulásának gyakoriságát és a következtükben fellépő [[halálozás]]t.
 
====Alultápláltság====
[[Fájl:Starved_girl.jpg|bélyegkép|Kwashiorkoros gyermek]]
[[Alultápláltság]]ban a zsírszövet mennyisége, a zsírsejtek mérete csökken.
 
Az '''elsődleges alultápláltság''' (primer protein–energia malnutríció) elsősorban [[Afrika]], [[Ázsia]] és [[Dél-Amerika]] egyes országaiban jelent közegészségügyi problémát. Nem csak a [[zsír]]bevitel elégtelen, hanem a [[szénhidrát]]-, [[fehérje]]-, és [[vitamin]]bevitel is. Főként a csecsemőket és kisgyermekeket érinti, körükben nagymértékű halálozást eredményezve. Két fő típusa a [[marazmus]] (''marasmus'') és a [[kwashiorkor]], melyek együttesen is felléphetnek. Mindkettőre jellemző az alacsony [[testtömeg]] és [[testhossz]] (akár táplálkozási eredetű törpeségtörpeségig súlyosbodva), a kóros soványság, a száraz, töredezett, fakó, spontán hulló [[haj]], az [[apátia]] (érzelmi közöny, csökkent érdeklődés), a [[vérszegénység]] (''anaemia'') miatti sápadtság és az alacsony vérfehérjeszint (''[[hypoproteinaemia]]'', ''[[hypoalbuminaemia]]''). '''Táplálkozási marazmus'''ban az energiahiány dominál; gyengeség, alacsony vércukorszint (''[[hypoglykaemia]]'') is jellemzi. A halált [[csecsemő]]knél [[légzésbénulás]], kisgyermekeknél pedig a gyakorta fellépő fertőzések okozhatják. '''Kwashiorkor'''ban a fehérjehiány okoz tüneteket: [[vizenyő]]k (''oedema''), [[hasvízkór]] (''ascites'', pókhas), bőrpír (''erythema''), étvágytalanság, zsírmáj.
 
A felnőttkori, szekunder marazmus, a '''[[cachexia]]''' elsősorban rosszindulatú daganatok súlyos velejárója, de más [[krónikus betegség]]ek is okozhatják (pl. [[emésztőrendszer]]t érintő betegségek, [[veseelégtelenség]], [[szívelégtelenség]], [[májzsugor]] (''cirrhosis''), [[tuberkulózis]]). Testsúlyvesztést okozokozhatnak egyes [[endokrin betegség]]ek [a ''[[hyperthyreosis]]'' (magas [[pajzsmirigy]][[pajzsmirigyhormon|hormon]]-szint), a kezeletlen 1-es típusú [[cukorbetegség]], a [[mellékvesekéreg]]-[[mellékvesekéreg-elégtelenség|elégtelenség]], a '' [[phaeochromocytoma]]'' ([[katekolamin]] hormont termelő daganat)] valamint [[pszichés betegségekbetegség]]ek ([pl. [[demencia]] (elbutulás), [[depresszió]]), [[alkoholizmus]] és más [[szenvedélybetegség]]ek].
 
Az '''[[anorexia nervosa]]''' [[pszichoszomatikus betegség]], mely [[pubertás]] után alakulhat ki, szinte minden esetben [[leány]]oknál. A beteg elhízástól való félelme miatt elutasítja a [[táplálék]]ot, még a kóros soványság stádiumában is. Gyakran gyógyszerekkel és különféle kúrákkal fokozza a testsúlyvesztést, [[amenorrhoea|amenorrhoeás]] (a [[menstruáció]] elmarad), betegségét tagadja.
Hasonló betegség a '''[[bulimia nervosa]]''', ekkor azonban néhány naponta habzsolási rohamok is jellemzőek, melyeket sokszor [[hányás|önhánytatás]] követ. A bulimiás betegek rendszerint nem alultápláltak.
Az '''[[atléta-szindróma|atléta-szindómában]]''' szenvedők a [[sport]]teljesítményük fokozása érdekében tartanak szigorú [[Diéta (étrend)|diétát]], amely szintén kórosan alacsony testtömeghez vezethet.
 
[[Idős kor]]ban általános az étvágy csökkenése, mely ugyancsak alultápláltsághoz vezethet.
 
===Daganatok===
* Kopper L., Schaff Zs. (szerk.): ''Patológia.'' 2., jav. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-226-075-9
*Maródi L. (szerk.): ''Gyermekgyógyászat.'' 2. bőv., átd. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-242-689-4
* Nemeskéri Á. és mtsai.: ''Szövettan gyakorlati jegyzet I. Színes fénymikroszkópos felvételekkel.'' Semmelweis Egyetem, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet, Apáthy István Alapítvány, Budapest, 2005.
* Röhlich P.: ''Szövettan.'' 2. kiadás. Semmelweis Egyetem Képzéskutató, Oktatástechnológiai és Dokumentációs Központ, Budapest, 2002. ISBN 963-9129-38-0
* Szentágothai J., Réthelyi M.: ''Funkcionális anatómia.'' 8. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-242-564-2