A '''Villányi borvidék'''<ref name=szolborjel>{{cite web |url=http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125985.233478 |title=127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről |accessdate=20121216 |date=20121216 |publisher=[[Nemzeti Jogszabálytár]] |language=magyar}}</ref> (korábban ''Villány-SiklósiVillánySiklósi borvidék'') úttörő szerepet játszott a magyar borászat újjászületésében. [[Magyarország]] egyik legfejlettebb bortermő vidéke ez. Sikerét egyesek a nagyüzemi termelés alatt összeszokott kiváló szakembereknek, mások az idetelepült [[Dunai svábok|svábok]] kitartásának tulajdonítják. A Villány borvidék esetében két nagy településhez kötődő, eltérő arculatú termesztésről beszélünk. [[Villány]] tüzes vörösborairól és modern technológiájáról híres, míg [[Siklós]] kissé háttérbe szorult fehérboraival. Legdélibb fekvésű borvidékünkön 2100 [[hektár]]on termesztik a [[szőlő]]t. [[Szubmediterrán éghajlat]]a kiváló körülményeket teremt a szőlő érleléséhez, mely szintén fontos tényezője a borvidék sikereinek. Ez hazánk legmelegebb, legnaposabb borvidéke, hosszú száraz nyarakkal és tenyészidővel. Talaja a Villányi-hegység [[mészkő (kőzet)|mészkövére]] rakódott vörös [[agyag]]gal és barna erdőtalajjal keveredő [[lösz]].
