„Forgácsolás” változatai közötti eltérés

a
 
==A forgácsképződés mechanizmusa==
[[Fájl:Forgacs05.jpg|bélyegkép|340px350px|A forgácsképződés fázisai]]
A forgácsképződést a szabadforgácsolás esetén lehet vizsgálnibemutatni. Ennek az a lényege, hogy csak egyetlen él forgácsol, a megmunkált felület azonos a forgácsolt felülettel. A forgácsképződés menete eszerint úgy történik, hogy a szerszám előrehaladva az anyagban, a homlokfelület előtti anyagrészt összetömöríti, majd amikor az igénybevétel egy síknak feltételezett felület ''(iránysík)'' mentén meghaladja az anyag nyírószilárdságát, a forgács elnyíródik, és elcsúszik a szerszám homlokfelületén.
 
A forgácsképződés eszerint a következő részfolyamatok sorozata:
* rugalmas alakváltozás,
* képlékeny alakváltozás,
* elcsúszás az iránysíkban, azaz a forgácselem létrejötte,
* a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.
 
[[Fájl:SwarfSamples.jpg|bélyegkép|Különböző forgácsalakok]]
Ezeknek a mozzanatoknak az állandó ismétlődése révén jön létre a forgács. A forgács felületén gyakran szabad szemmel is jól láthatók a forgácselem-csúszások. A képződött forgács alapvetően három fajta lehet:
* A ''töredezett forgács'' különálló darabokból áll, akár por alakú is lehet. Főleg rideg anyagok forgácsolásakor keletkezik.
* ''Nyírt forgács'' esetén a forgácselemek összehegednek, és összefüggő szalagot képeznek. A forgácselemek szabad szemmel is megkülönböztethetők. Általában szívós anyagok közepes sebességgel történő forgácsolásakor keletkezik.
* A ''folyó forgács'' összefüggő szalagot képez. Akkor keletkezik, ha szívós anyagot nagy sebességgel forgácsolnak.
 
A forgács milyensége azonban az anyagminőségen kívül több más tényezőtől is függ, például a forgácsolási sebességtől és a forgácsvastagságtól. Szívós anyagból is kaphatunk töredezett forgácsot kis forgácsoló sebességgel és nagy előtolással, viszont rideg anyagból (akár üvegből is) tudunk folyó forgácsot leválasztani nagy forgácsoló sebességgel, kis forgácsvastagság esetén.