„Forgácsolás” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Forgacs05.jpg|bélyegkép|340px350px|A forgácsképződés fázisai]]

A forgácsképződést a szabadforgácsolás esetén lehet vizsgálnibemutatni. Ennek az a lényege, hogy csak egyetlen él forgácsol, a megmunkált felület azonos a forgácsolt felülettel. A forgácsképződés menete eszerint úgy történik, hogy a szerszám előrehaladva az anyagban, a homlokfelület előtti anyagrészt összetömöríti, majd amikor az igénybevétel egy síknak feltételezett felület ''(iránysík)'' mentén meghaladja az anyag nyírószilárdságát, a forgács elnyíródik, és elcsúszik a szerszám homlokfelületén.

* rugalmas alakváltozás,

* képlékeny alakváltozás,

* elcsúszás az iránysíkban, azaz a forgácselem létrejötte,

* a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.

* A ''töredezett forgács'' különálló darabokból áll, akár por alakú is lehet. Főleg rideg anyagok forgácsolásakor keletkezik.

* ''Nyírt forgács'' esetén a forgácselemek összehegednek, és összefüggő szalagot képeznek. A forgácselemek szabad szemmel is megkülönböztethetők. Általában szívós anyagok közepes sebességgel történő forgácsolásakor keletkezik.

* A ''folyó forgács'' összefüggő szalagot képez. Akkor keletkezik, ha szívós anyagot nagy sebességgel forgácsolnak.