„PT–76” változatai közötti eltérés

Az úszó harckocsi kifejlesztsérée tett első próbálkozás közvetlenül a második világháború után történt. 1946-ban a [[Krasznoje Szormovo|112. sz. Krasznoje Szormovo]] gyárat bízták meg egy úszó harckocsi és egy úszóképes páncélozott szállító jármű kifejlesztésére. A Krasznoje Szormovo ugyan hajógyár volt, de a háború alatt harckocsikat is gyártottak ott, így a harcjárművekel kapcslatos gyártási tapasztalata is volt. Az [[R–39 (harckocsi)|R–39]] és ''R–40'' jelzésű járművek tervezése 1946-ben kezdődött el, a prototípusok pedig 1948-ra készültek el. A járművek a vízben kiereszthető hajócsavarral közlekedte, a kormányzásra pedig hagyományos kormánylapát szolgált. A hajrcjárművek az elvégzett tesztek alapján igen rossz teljesítményt mutattak. A járművek a háború előtti úszó harckocsik és harcjárművek képességeit nem haladták meg. Gyenge volt a páncélzatuk, rossz volt a vízben a stabilitásuk, alacsony a sebességük. Az R–39 harckocsi ráadásul a próbák során egy alkalommal elsüllyedt. A sikertelenségek hatására a Krasznoje Szormovo gyárban felhagytak az úszó harcjárművek fejlesztésével, ráadásul az úszó harckocsik programját kitüntetett figyelemmel kísérő [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] elégedetlensége nyomán felelősségrevonásrafelelősségre vonásra is sor került, leváltották a gyár igazgatóját és a főkonstruktőrt).