„Abd el-Káder” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: pt:Abd el-Kader
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:DamascusabdulKader.jpg|thumb|right|Abdel Kader]]
{{Arabkifejezés|عبد القادر الجزائري|ʿAbd al-Qādir al-ǧazā'irī|Abd al-Qādir, az algériai}}
'''Abd el-Kader al-Dzsazáirí''', akit röviden csak Abdel Kaderként emlegetnek ([[1808]]. [[szeptember 6.]][[Damaszkusz]], [[1883]]. [[május 26.]]) algériai származású [[muszlim]] tudós, [[szúfi]], a 19. század közepén az franciák elleni felkelés vezetője hazjában, s [[Algéria]] nemzeti hőse.
 
== Korai évek ==
7. sor:
 
== A francia megszállás alatt ==
1830-ban érkeztek a franciák Algériába. Két év alatt számos törzs támogatását megszerzte, s az emír címet felvéve megkezte a franciák elleni felkelés megszervezését. 1842-ig tulajdonképpen gerillaharcot folytattak csapatai, és számos kisebb győzelmet arattak a franciák felett. Algéria nyugati területén volt igazán sikeres, itt tudta leginkább egyesíteni a törzseket. Thomas Robert Bugeaud marsall, a francia csapatok vezetője és Abdel Kader 1837. május 30-án aláírták a tafnai egyezményt, melyben a franciák, Oran és Titeri elismerték Algéria kormányzójának, még pedig csakis névleges francia fennhatóság alatt.
 
De Abd el-Kader fanatikus hívei nem nyugodtnak; a háború 1838-ban újra kitört és Abd el-Kader teljes leveretésével végződött. Adb el-Kader 1844-ben [[Marokkó]]ba menekült, de amikor a szultán veszélyeztetve látta általa hatalmát, 1847-ben a határon átszorította. A franciák körülzárolták és 1847. december 22-én elfogták, de [[III. Napóleon francia császár|III. Napóleon]] 1852 októberében visszaadta szabadságát és 100 000 frank évi nyugdíjat engedélyezett neki.
 
Abd el-Kader eleinte [[Brussza|Brusszába]], 1855-ben pedig [[Damaszkusz]]ba költözött. Itt 1860-ban az üldözött keresztények védelmére kelt, amiért III. Napóleon a becsületrend nagykeresztjével tüntette ki.
 
Írt egy vallás-bölcsészeti munkát [[arab nyelv]]en, melyet a francia akadémia Dugat francia átdolgozásában ''Rappel a l'intelligent, avis a l'indifférent'' cím alatt adott ki (Párizs, 1858).
 
Fiainak egy része francia nyugdíjból élt, más része török szolgálatba lépett.
 
==Forrás==
 
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
 
{{csonk-Algériai életrajz}}
 
[[Kategória:Algériaiak]]
[[Kategória:1808-ban született személyek]]
[[Kategória:1883-ban elhunyt személyek]]
 
{{Link FA|ar}}