„Bűn és bűnhődés (regény)” változatai közötti eltérés

A regény végigjárja a XIX. századi Oroszország szegényvidékeitszegény vidékeit. Számos jelenet és esemény a szegénység és a társadalom perifériájára szorult emberek színterein játszódik: kocsma, padlás, folyópart, katorga.

'''Rogyion Romanovics Raszkolnyikov:''' Raszkolnyikov jelleme ambivalens. Magas, vékony, beesett arcú, fekete szemű, szegény megjelenésű, mégis barátja, Razumihin állítja róla, hogy önfejű, okos, aranyszívű, mégis hirtelen haragú, kegyetlen, lázadó ember. Raszkolnyikov kerüli a társaságot, elvonul környezetétől, mizantróp (embergyűlölő) típus. Barátja szerint két ellentétes karakter van benne. Az egyik komor, sötét, fennhéjázó, hideg és érzéketlen; a másik viszont nagylelkű és jó. Raszkolnyikov a gyilkosságot elköveti, mégsem érzi úgy, hogy bűnt követett volna el, mégis szenved (betegség). Kétoldalú jellemét az is bántja, amikor megismerjük [[Dunya]] levelét. Ez mutatja azt, hogy él benne a szociális igazságérzet. Egy kitörni vágyó, lázadó jellenmjellem, aki nem hajlandó elfogadni a saját helyzetét, a saját életkörülményeit. Eszméit és mizantróp jellegét is a cikkéből tudjuk meg. Egyértelműen negatív tulajdonságnak tudhatjuk be, hogy az embereket alapvetően két csoportba sorolja. Állítólag pénzért ölt, de a rabolt pénzt nem használta fel – annak ellenére, hogy vannak anyagi problémái, mégis néha adakozik. Bűnösségének bevallásakor sem látja be, hogy bűnt követett el. Erkölcsileg csak a [[Szonyával]] való megismerkedés után emelkedik. Szonya áldozatát hiábavalónak tartja, mégis leborul előtte, bár [[Szonyának]] azt mondja, hogy az emberiség temérdek szenvedése előtt borult le. Sok mozzanatából úgy tűnik, kemény, kőszívű és szeretetlen, de nem rossz ember (pl.: Marmeladovnak segít, a parkban a lánynak, korábban kimentett két gyereket egy égő házból). Egy meggyógyult emberként képes a végén új életet kezdeni. Neve beszélőnév, jelentése elszakadás.