„Backamadarasi Kis Gergely” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a dátum jav. AWB (8350)
4. sor:
Közszékely családban született. Az éles eszű és szorgalmas gyermekre szülőfaluja tanítói figyeltek fel, és a [[Bolyai Farkas Líceum|marosvásárhelyi kollégiumba]] tanácsolták. Mivel szülei szegények voltak, [[szolgadiák]]ként íratták be az iskolába. Iskolatársai gyakran gúnyolták kissé rövidebb bal lába miatt. Amikor így csúfolták: "sánta is vagy, kicsi is vagy, semmiképpen nem lehetsz nagy", ő elmésen ezzel vágott vissza társainak: "megmutatom messze megyek, s aztén nyomós nevet szerzek". A jóeszű diákot tanárai felettébb megkedvelték, a rector még járni is tanította, hogy ne legyen feltűnő testi félszegsége. Minden tantárgyat szívesen és könnyedén tanult, különös előszeretettel a [[német nyelv]]et és [[teológia|teológiát]]. 1764-ben végezte el a kollégiumot, és külföldi tanulmányútra készült, a [[hétéves háború]] miatt azonban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] rendelettel tiltotta a protestáns diákok külföldön való tanulását. Kiss Gergely nem adta fel, nekivágott [[Bécs]]nek, ahol sikerült a trónörökös [[II. József magyar király|II. József]] színe elé járulnia. Tőle nyert engedélyt arra, hogy [[Bázel]]ben végezhesse további tanulmányait. 1765-től a bázeli akadémián két évig tanult [[mechanika|mechanikát]], [[fizika|fizikát]], [[botanika|botanikát]], [[anatómia|anatómiát]], egyház- és politikai történelmet, keleti nyelveket, jogot, teológiai diszciplinákat. 1768-ban tért vissza hazájába, útközben ismét elérte, hogy a trónörökös fogadja, akinek megköszönte jóságát és támogatását.
 
1768. október 20.-án foglalta el professzori székét a [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|székelyudvarhelyi református kollégium]]ban. Ott a [[a reformáció napja|reformáció ünnepén]] tartott évnyitón ismertette a fából emelt iskola történetét, felhíva a népes egybegyűltek figyelmét az iskola korszerűvé tételére. E naptól kezdve az új kollégium felépítése foglalkoztatta. Az ügynek megnyerte az [[udvarhelyszék]]i főkirálybírót és a környék előkelőségeit, akik tervében hathatósan támogatták. 1773-ban elkészült a kétemeletes 45 helyiségből álló református kollégium, amely ma is büszkesége a városnak. Kiss Gergely nemcsak a külső építésben, hanem a belső szellemi és lelki élet építésében is utolérhetetlen volt. A [[jog]]ot, a [[filozófia|filozófiát]] és a [[teológia]] minden tárgyát maga tanította. Gondoskodott a tanulók élelmezéséről, s különösen a szegény tanulók étkeztetésére volt gondja.
 
Az iskola felépítése 1780-1781-ben templomot építtetett a város főterére, ezt követően könyvtárat alapított. A nagytudományú férfit az [[Erdélyi református egyházkerület|erdélyi református egyház]] zsinata főjegyzővé választotta. A sok munkában egészségi állapotáról megfeledkezett, s májbetegsége egyre súlyosabb lett. Halálos ágyán együtt imádkozott hívő paptársával s megkérte, Kassai Sámuel udvarhelyi papot, hogy felette ne mondjon prédikációt, csak egy imádságot. 1787. április 25.-én halt meg 49 éves korában. 15 évi házasság után özvegyen hagyta hitvesét, Fogarasi nemes Komáromi Teréziát és árván három gyermekét: Józsefet, Borbálát és Ferencet. A székelyudvarhelyi temetőben temették el. Sírkövére néhány hálás szívű tanítványa az alábbi verset írta:
 
:Kiss Gergely hamvait e sírhalom zárja,