|
[[Image: Eric Hobsbawm.jpg|thumb|right|Eric Hobsbawm]]
'''Eric John Ernest Hobsbawm''', [ˈhɒbz.bɔːm] ([[Alexandria]], [[Egyiptom]], [[1917]]. [[június 9.]] – [[London]], [[2012]]. [[október 1.]]) brit [[Marxizmus|marxista]] történész, szakterülete a felemelkedő [[kapitalizmus]], [[szocializmus]] és [[nacionalizmus]] volt. Legismertebb munkái a „hosszú” [[19. századotszázad]]ot felölelő trilógia: ''A forradalmak kora. 1789–1848.'' (The Age of Revolution: Europe 1789–1848); ''A tőke kora. 1848–1875.'' (The Age of Capital: 1848–1875); ''A birodalmak kora. 1875–1914.'' (The Age of Empire: 1875–1914) és folytatásuk ''A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. 1914–1991.'', (The Age of Extremes).
== Élete és munkássága ==
Hobsbawm [[Lengyelek|lengyel]] és [[Osztrákok|osztrák]] eredetű, londoni, kereskedelemmel foglalkozó, [[Zsidók|zsidó]] családban született Egyiptomban. AnyanyelveAz anyanyelve [[Angol nyelv|angol]] volt, de megtanult német[[Német nyelv|németül]], francia[[Francia nyelv|franciául]], spanyol[[Spanyol nyelv|spanyolul]] és olasz[[Olasz nyelvekennyelv|olaszul]] is. Két évvel később a szülei Bécsbe[[Bécs]]be, majd Berlinbe[[Berlin]]be költöztek. [[1929]]-ben, mindössze 12 évesen elvesztette apját, s gyermekfelügyeletet és angol tanítást kellett vállalnia, hogy családját támogassa. [[1931]]-ben anyja is meghalt, ezt követően rokonai örökbe fogadták örökbe. [[Adolf Hitler|Hitler]] hatalomra kerülése után nevelőszüleivel Londonba emigrált. [[1936]]-ban felvették a [[cambridge]]-i ''King’s College''-be. Történelem szakos doktori dolgozatának témája a [[Fabiánus Társaság]] volt. A II.[[második világháborúbanvilágháború]]ban mérnöki[[mérnök]]i és oktatási katonai egységnél teljesített szolgálatot. [[1947]]-től adott elő a londoni ''Birkbeck Egyetemen'', [[1959]]-től [[docens]], [[1970]]-től [[Beosztás (felsőoktatás)|professzor]] [[1982]]-ig, ezután a történelem nyugalmazott professzora. 1949–55 között a cambridge-i ''King’s College'' tagja. Az ötvenes évek brit puha [[mccarthyzmus]]a idején megtarthatta állását, de nem adhatott elő és nem kaphatott professzori státuszt. 1952-ben a ''Past & Present'' című akadémiai újság alapításában segédkezett. 1960-ban vendégprofesszor volt a kaliforniai [[Stanford Egyetem|Stanford Egyetemen]]. 1970-ben kapott professzori kinevezést, 1978-tól a ''British Academy'' tagja. 1971-ben külföldi tiszteletbeli tagként beválasztották a nagy múltú amerikai tudományos társaság, az [[American Academy of Arts and Sciences]] tagjainak sorába, 2006-tól a brit [[Királyi Irodalmi Társaság]] (Royal Society of Literature) tagja. 1982-től nyugdíjas, de megtartotta vendégprofesszorátusát a manhattani ''New School for Social Research''-ön (1984–97), illetve 2002-től mintegy tíz éven át betöltötte a londoni ''Birkbeck Egyetem'' elnöki tisztét. Munkásságának elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült, többek között 2003-ban megkapta a ''Balzan Díj''at Európa 20. századi történetét feldolgozó munkáiért.
Muriel Seaman-nel,1943-ban kötött első házassága 1951-ben válással végződött. Második házasságában – felesége Marlene Schwarz – két gyermeke született: Julia Hobsbawm és Andy Hobsbawm.
|
