„Strange kvark” változatai közötti eltérés

a
→‎Története: 1 link korr. + 2 helyesírási hiba jav.
a (→‎Története: 1 link korr. + 2 helyesírási hiba jav.)
A [[részecskefizika]] megalakulásától (a 20. század első fele), a hadronokat valamint a [[proton]]okat, [[neutron]]okat és a [[pion]]okat hitték elemi részecskéknek. Annak ellenére, hogy új hadronokat fedeztek fel, a "részecske-állatkert" pár részecskéből állt az 1930-as és 1940-es években, valamint több tucatból 1950-es években.
 
Egyes részecskék tovább élnek mint mások; az erős kölcsönhatásban részt vevő részecskék élettartama <math>10^{-23}</math>-on másodperc, míg a gyenge kölcsönhatásban részt vevőké <math>10^{-10}</math>-en másodperc. Ezen tényeket tanulmányozva Murray Gell-Mann (1953-ban) és Kazuhiko Nishijima (1955-ben) előálltak a "ritkaság" koncepciójával (Nishijima eta-töltésnek hívta, az [[etaéta mezon]] miatt (η)) amely magyarázta a hosszabb életű részecskék "ritkaságát". A Gell-Mann–Nishijima formula hozzásegítette a tudósokat ahhoz, hogy megismerjék a ritka bomlásokat.
 
A részecskék közt lévő kapcsolatok és a ritkaság nevezetű tulajdonság mögött alló fizikai alap mindmáig tisztázatlan. 1961-ban [[Murray Gell-Mann]] és [[Yuval Ne'eman]] (egymástól függetlenül) javasolta az [[Eightfold Way]] nevezetű hadron-besorolási rendszert (más megfogalmazásban: SU – íz szimmetria). Eme osztályozási rendszer a hadronokat [[spin|izospin]] szerint osztályozta, de a rendszer bevezetésének fizikai háttere mindmáig tisztázatlan. 1964-ben, [[Murray Gell-Mann|Gell-Mann]] és [[George Zweig]] (egymástól függetlenül) javasolták a kvark modeltmodellt, amely akkor a [[up kvark|fel kvark]]fel, [[down kvark|le]] és [[ritka kvark]]okból állt. A kvark modelmodell magyarázta az [[Eightfold Way]] rendszert, de a kvarkok létezésére csak 1968-ban a [[Stanford Linear Accelerator Center]]-ben találtak bizonyítékot. A nagyon rugalmatlan szórási kísérletek azt mutatták, hogy a protonoknak is vannak alkotóelemei, és ez a három, protont alkotó részecske a magyarázat a kvarkokra, azok létezésére.
 
Eleinte az emberek vonakodtak azonosítani a három testet, mint [[kvark]]ot, inkább [[Richard Feynman]] leirását részesítették előnyben, de idővel a kvark teória vált elfogadottá.