„Helemba” változatai közötti eltérés

|népsűrűség = 5150

'''Helemba''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Chľaba,'' [[német nyelv|németül]] ''Hellenbach'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nyitrai kerület]] [[Érsekújvári járás]]ában. [[20012011]]-ben 702695 lakosából 609543 magyar és 84123 szlovák volt.

[[1124]]-ben említi először oklevél. [[Györffy György]] szerint királyi, illetve hercegi birtok. [[1108]] körül Álmos herceg 33 helembai halászt ad a [[dömös]]i prépostságnak. A [[13. század]] elején az [[esztergom]]i érsek gyümölcsöse volt a faluhoz közeli [[Helemba-sziget]]en. A falut a [[tatárjárás]] teljesen elpusztította. [[1346]]. [[március 19.|március 19-én]] [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király kiemelte Helemba, Szob és Letkés települések szolganépét az ispánok joghatósága alól, és elrendelte, hogy az ellenük támasztott panaszokat elébe vagy általa kinevezett „tiltjeik” elébe kell terjeszteni. [[1355]]. március 19-én Lajos király az említett három település sajkásainak vámmentésséget biztosított a [[Duna]] [[Pozsony]]tól [[Szalánkemén]]ig húzódott szakaszán. A rendeletet azonban többször megsértették, [[1467]]-ben a helyi sajkásokat kényszeríttették az esztergomi vám megfizetésére. [[1416]]. [[november 25.|november 25-én]] [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond király]] megerősítette I. Lajos okiratát a helyi hajósok jogaira vonatkozóan. [[1522]]-ben a király Letkés, Helemba, Szob és Tölgyes településeket [[Bakócz Tamás]] érsek végrendeletének megfelelően zálogba adta az esztergomi káptalannak. [[1838]]-ban árvíz mosta el a települést, melyet ezután máshol építettek fel újra. [[1910]]-ben 1040, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Hont vármegye]] [[Szobi járás]]ához tartozott. [[1938]] és [[1944]] között – az [[I. bécsi döntés]] következtében – ismét Magyarországhoz tartozott. Ma 702 lakosából 609 magyar.