„Magyar számnevek etimológiája” változatai közötti eltérés

 
== Két ==
Ősi finnugor szó, de az is elképzelhető, hogy még az uráli korbólmaradtkorból maradt ránk. Az alapnyelvi alak *kakta/käktä lehetett. A szó belseji kt>tt>t hangváltozás ugyanaz a folyamat, mint ami tetem szavunknál is megfigyelhető. A szó belseji é magánhangzó eredetileg nyílt e lehetett, erre utalnak a két szóból származó szavaink (kedd, kettő).
Húsz szavunkkal nem rokonítható.
 
=== Kettő ===
 
A két szóból alakult ki, de a folyamat vitatott. Valószínűleg a kettébe -> kettőbe szóváltozatok közül a utóbbiból vonódhatott el a kettő. A ~kettő a két számnév származéka, ám kialakulása módjáról vita folyik. Lehet, hogy eredetibb kető formája olyan képződmény, amely az ősi duális (kettős szám) jelét őrzi, mint a vogul kiteg és osztják ketken (‘kettő’). Lehet az is, hogy az -é lativusi rag -ő változatát viseli, és így a ketté alakváltozata. Kétségtelen, hogy az utóbbinak a régiségben valóban akad kettő alakváltozata, mégis a fentebbi magyarázat a valószínűbb.
 
== Három ==