„Tövis (település)” változatai közötti eltérés

== Története ==
[[Fájl:HouseInTeius.JPG|bélyegkép|balra|160px|Lakóház]]
[[1290]]-ben ''Thuys'' néven említik először. [[Romanika|Román stílusú]] [[Kálvinizmus|református]] temploma [[13. század]]i eredetű, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplomát [[Hunyadi János]] építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - [[1449]]-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé [[Ferences rend|ferences]] kolostort is építtetett. A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt. II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
 
== Híres emberek ==
Névtelen felhasználó