„Tövis (település)” változatai közötti eltérés

== Története ==
[[Fájl:HouseInTeius.JPG|bélyegkép|balra|160px|Lakóház]]
[[1290]]-ben ''Thuys'' néven említik először. [[Romanika|Román stílusú]] [[Kálvinizmus|református]] temploma [[13. század]]i eredetű, [[Római katolikus egyház|római katolikus]] plébániatemplomát [[Hunyadi János]] építtette a diadalmas török-ellenes marosszentimrei csata emlékére - 1442. március 18. - [[1449]]-ben, melyet a bejárat feletti felirat és a Hunyadi-címer jelöl. A templom mellé [[Ferences rend|ferences]] kolostort is építtetett. A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely. 1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt. II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
 
 
Az építést Konrád brassói kőművesmester végezte a fogarasi Sárkánybirtok feléért. A templom belsejét barokk boltozat fedi. A keskeny, hosszú szentélyt csúcsos diadalív választja el a hajótól. A sekrestyébe csúcsíves ajtó vezet. A helyiséget kettősen hornyolt bordájú csillagboltozat fedi, amelynek közepén az Agnus Deit ábrázoló zárókő jelenik meg. A sekrestyéből nyugat felé nyílik a Hunyadi-címeres zárókővel ellátott toronyaljban kialakított helyiség.
Az adatok várépítésről is tanúskodnak, amiből kitűnik, hogy egykor várfallal volt körülvéve a templom. Ezért ma is kastélytemplomnak nevezik. Hunyadi obszerváns ferenceseket telepített az emeletes kolostorba. Falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki itt töltötte 1455 karácsonyát. Itt élt Judit nővér is, akinek részére Nyújtódi András székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordította az ószövetségi Judit könyvét. A ferencesek 1554-ig maradtak itt, amikor a reformáció következtében elhagyták a kolostort és a templomot. A törökök lerombolták a kolostort, de a templomot megkímélték. Báthori Zsigmond fejedelem 1599-ben minoritákat hozott a kolostorba. 1603-ban, Basta György idején, a templom a kolostorral együtt leégett. Apor István erdélyi kincstartó hozatta helyre, és a kolostort csak egy szinttel építtette vissza. Szintén Apor István 1701-ben, súlyos betegségéből való felgyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva, pálos szerzeteseket telepített a kolostorba. A templom középkori emléke egy feszület. A hagyomány szerint egy vallástalan ember a Marosban halászott, és ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta viszsza, de másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért és Tövis főterén kápolnát épített, amelyben elhelyezte a kihalászott keresztet. 1937-ben a kápolnát lebontották, hogy helyére görög katolikus templomot építsenek. Anyagát a plébánián helyezték el, a feszületet pedig a templomban.
1895-ben a megújított templom három kőoltárt kapott, amelyek ma is állnak. Ugyanebben az időben készült a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. A mellékoltárok Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolják, Kirsch Aladár budapesti festőművész készítette őket. A 18. századból való a Boldogságos Szüzet ábrázoló régi oltárkép is. A Szent Antal-szobor Visky Károlyné adománya 1902-ből.
A templom és a kolostor [[1601]]-ben elpusztult, száz évig romosan állott. [[1602]]. [[július 2.|július 2-án]] itt győzte le [[Giorgio Basta|Basta]] császári serege [[Székely Mózes]] erdélyi seregét. [[1701]]-ben gróf Apor István felesége kérésére mindent újjáépíttetett és [[1703]]-ban a [[Magyar Pálos Rend|pálosok]] gondjaira bízta. A kolostor első perjele Radványi Özséb volt. Berendezését [[1896]]-ban felújították, főoltárán a Boldogságos Szűzanya szobra áll, ősi búcsújáróhely.
1871. november 20-án vasúti gócpont lett, ekkor, itt találkozott az Arad–Tövis és a [[Kolozsvár]]–Tövis [[vasút]]vonal. [[1910]]-ben 3589 lakosából 1851 [[Románok|román]] és 1547 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Tövisi járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 7199 lakosából 6337 román, 451 [[Magyarok|magyar]], 399 [[Romák|cigány]] és 7 [[Németek|német]] volt. II. világháborúban a szovjet katonák könyvtárát tűzgyújtásra és illetlen ügyletekre használták. Neves plébánosa a korondi származású, Mátyás királlyal, rokon Oláh Dániel volt a 20. században.
 
== Híres emberek ==
Névtelen felhasználó