Főmenü megnyitása

Módosítások

a
=== Megjelenési formája szerint===
# ''Nyitott inflációnál'' az árakat a piac szabályozza a kereslettel és a kínálattal. Az infláció hatással van a munkanélküliségi rátára is. Rövid távon a [[munkanélküliség]] és az infláció között ellentétes irányú változás figyelhető meg. Ezt az összefüggést a [[Phillips-görbe]] szemlélteti. Hosszabb távon azonban megjelenhet a stagfláció, amelynél a magas munkanélküliségi rátához gyorsabb inflációs ütem társul. Ez utóbbiból levonható az a gazdaságpolitika számára lényeges következtetés, hogy a [[monetáris politika|monetáris politikáért]] felelős [[központi bank]] illetve a [[fiskális politika|fiskális politikáért]] felelős kormányzat által szabadabbra engedett infláció árán sem csökkenthető hosszú távon a munkanélküliség. Rövid távon (egy-másfél év) azonban igaz, hogy a megnövekedett infláció csökkenti a munkanélküliséget, míg az egyre alacsonyabb inflációs ráta növeli az állástalanok számát.
 
# ''Rejtett inflációt'' a [[statisztika]] nem mutatja. A vásárló az áruért különböző módszerekkel (borravaló, kenőpénz) többet fizet, mint amennyi bevétel a pénztárba kerül. Vagy romlik az áruk minőségét, azaz a vásárlók kevesebb használati értékhez jutnak ugyanannyi pénzért, mint korábban.
# ''Féken tartott inflációnál'' az állam a központi bankon keresztül csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét, vagy az [[Árszabályozás|árakat befagyasztja]]. A hatékonysága hosszú távon rossz, mert a [[Recesszió|gazdaság visszaeséséhez]] vezethet.
910

szerkesztés