„II. Tigranész örmény király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
62. sor:
I. e. 85-től a [[Földközi-tenger]] elérése lett a cél, és [[Kilikia]], [[Kommagéné]], [[Szíria]] is Armenia részévé vált. A királyi székhely ettől kezdve időnként [[Antiokheia|Antiokheiában]] volt. Ez jelentette egyben a [[Szeleukida Birodalom]] széthullásának utolsó fázisát.
A [[Római Köztársaság]] azonban a [[harmadik mithridatészi háború]]ban ([[i. e. 73]]–[[i. e. 71|71]]) legyőzte [[Pontosz]]t, így Tigranész magára maradt Rómával szemben. Rövid időre maga Mithridatész is Tigranésznél keresett menedéket. Róma nemcsak Pontoszt foglalta el a következő két évben, de sorban elhódította Armenia déli szerzeményeit. Sőt a rómaiak szövetséget kötöttek Armenia ellen [[Makharész boszporoszi király|Makharész boszporoszi királlyal]] is, aki Mithridatész fia volt. Boszporosz elpártolása és Pontosz kimerülése miatt Tigranész [[i. e. 68
[[Lucius Licinius Lucullus|Lucullus]] [[i. e. 68]]-ban a főváros, [[Artasat]] ellen vonult, és tervei között szerepelt Armenia teljes meghódítása. Ezt az elképzelést úgy próbálta meg végrehajtani, hogy a Tigranész által elfoglalt tartományok helyi uralkodóházait restaurálta, ezzel maga mellé állítva azokat. A központi részt azonban nem sikerült legyőzni. A katonai kudarcok az idősödő uralkodó belső megítélését is rontották, több felkelés tört ki ellene és összeesküvések szövődtek. Ráadásul a pártusok is [[XIII. Arsak]] uralkodása alatt megerősödtek, így Armeniának már két ellenséggel kellett egyedül szembe nézni. [[I. e. 66]]-ban az [[Tigranész örmény herceg|ifjabb Tigranész]] Parthiába szökött.
| |||