„Helvét Köztársaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bekezdés és linkjavítások |
Tobi (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
14. sor:
== A Helvét Köztársaság létrejötte ==
A francia katonai hadműveletek [[1797]]-ben kezdődnek. A franciák Valtellinát az új Ciszalpin Köztársasághoz csatolják, bevonulnak Genfbe, elfoglalják a berni Neuvevillet és Bielt, a baseli püspökség jogutódjának jelentik ki magukat. [[1798]]. január-március folyamán sikeres népfelkelés robban ki és a forradalom, illetve a megszállás ellen összeverődött berni csapatokat a franciák egy utolsó csatában Grauholznál szétkergetik, és a kantonális szuveneritás megszüntetésével teljes központosítás valósul meg az államigazgatásban. [[1798]]. [[április 12]] – [[1814]]. [[szeptember 8]] között Svájc helyén az úgynevezett Helvét Köztársaság jött létre.
A Helvét Köztársaságnak nevezett új állam területileg erősen megcsonkított, kantonok helyett igazgatási körzetekre felosztott. Genfet, Neuchâtelt, Bielt, a baseli püspökséghez tartózó Jura területeket Franciaországhoz csatolják. A graubündeni Valtellina völgye Cisalpinia-i csatlósállamhoz került.
Törvényhozása kétkamarás, kormánya az öttagú Direktórium, utolsó bírósági fóruma a Legfelsőbb Törvényszék. Az állam független az egyháztól, egységes a pénze, egységes a hadserege. A Helvét Köztársaság egyedül az oroszországi hadműveletekben vett részt katasztrofális vereséget szenvedve.
24. sor:
== A Helvét Köztársaság vége ==
Napóleon bukásával [[1814]]. [[szeptember 8]]-án a Helvét köztársaság is véget ért. Svájc a napóleoni háborúkat lezáró [[Bécsi Kongresszus]] II. párizsi békéjének nagy nyertese volt. Az [[1815]]. [[május 30]]-án aláírt [[Párizsi szerződés]] VI. cikkelye kimondta, hogy Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, Ausztria és Poroszország elismeri és közvetve garantálja Svájc örökös semlegességét. A küldöttség vezetője Charles Pictet de Rochemont elérte, hogy a korábbi 19 kanton mellett Svájc megkap további hármat (Genff, Neuchâtel és
A kantonokat csak a Szövetségi Szerződés köti össze. Egyetlen közös szerve továbbra is a Szövetségi Gyűlés. A Szövetségi Gyűlés székhelye kétévenként felváltva Bern, Zürich, illetve Luzern. Hatásköre változatlanul csak a hadügyre és a külügyekre terjed ki.
Bernben és a katolikus kantonokban új alkotmányok törvényesítik a [[restauráció]]t, de Zürichben, Baselben, Schaffhausenben és az új kantonokban, ahol már a képviseleti demokrácia alapján kormányoznak, viszont továbbra is a mediatizálási elv érvényesül.
A Szövetségi Szerződéssel újra éledtek az ellentétek a kantonok között, de most jellemzően a restaurált és regenerált területek között húzódott meg a törésvonal. További feszültségek keletkeztek a földre támaszkodó arisztokrata, és az iparból, kereskedelemből meggazdagodott polgárok között. Az [[1830]]-as [[I._Lajos_Fülöp_francia_király#Az_1830-as_forradalom|párizsi forradalom]] liberalizmusa az utóbbi réteget fogja leginkább megszólítani
| |||