„Fertőmelléki-dombság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
a linkjav. AWB
30. sor:
}}
 
A '''Fertőmelléki-dombság''' vagy '''Balfi-tönk''' az [[Alpokalja]] egyik kistája [[Győr-Moson-Sopron megye]], illetve az [[ausztria]]i [[Burgenland]] területén (Ruster Hügelland). A magyarországi részt tekintve 67  km²-es területű dombságot süllyedékes medencék sora veszi körül: keletről a [[Kisalföld]]höz tartozó [[Fertő-medence]], délről és délnyugatról az [[Ikva]] völgye, vagyis az [[Ikva-sík]] és a [[Soproni-medence]], északnyugatról és északról pedig a [[Vulka-medence]] határolja.
 
== Földtan és domborzat ==
A Fertőmelléki-dombság földtani értelemben – noha az [[Ikva]] völgye, a [[Soproni-medence]] elválasztja tőle – a [[Soproni-hegység]] északkeleti nyúlványa, alaphegysége [[harmadidőszak]]i üledékes kőzetekből épül fel ([[lajtamészkő]], [[szarmata mészkő]], [[homokkő]], [[kavicskő|konglomerátum]] stb.). Ezekre [[vályog]]os, [[lösz]]ös üledékek települtek az évmilliók során, de néhány [[tanúhegy]]en megfigyelhetőek [[kristályos pala|kristályospala]]-kibukkanások is (Gödölye-bérc, 252 m; Réti-bérc, 234 m; Kő-hegy, 226 m). A kistáj nevezetes lajtamészkő-feltárása, egyben ipartörténeti emléke a [[fertőrákos]]i kőfejtő. [[Karszt]]jelenségekben, [[barlang]]okban nem bővelkedik a terület.
 
A délkelet felé enyhén lejtő, gyengén tagolt [[derázió]]s-[[erózió (földrajzgeológia)|eróziós]] dombság átlagos tengerszint feletti magassága 207 méter, legmagasabb pontja 327 méter, legalacsonyabb pontja 118 méter ([[Balf]]nál). A nyugati peremvidékén kialakult süllyedékes Kőhidai-medence némiképp tagoltabbá teszi a dombság felszínét. A kistáj a Rákos-patak és annak mellékvize, a Tómalom-patak vízgyűjtő területe, amelyek vize a [[Fertő|Fertő tó]]ba folyik. A bővízű források között említendő a [[fertőrákos]]i Nagy-forrás (900 l/min), valamint a Balf környékén a mélyből felbukkanó nátrium-kloridos, szulfátos keserűvízforrások: a 6–26 l/min közötti vízhozamú István-forrás, Wolfgang-forrás, Savanyúvíz-forrás, Fekete-forrás, Mária-forrás, Péter-forrás. Ezek gyógyászati célú hasznosítására épült ki a balfi gyógyüdülő.
 
== Éghajlat ==
A kistáj klímája mérsékelten hűvös, az [[évi középhőmérséklet]] 9,5–9,8 °C között alakul, a vegetációs időszak középhőmérséklete 15,7°C. A sokévi hőmérsékleti átlag minimuma -14,8°C, maximuma 32,5°C. A fagymentes időszak április 22-től október 22-ig tart, hossza 181 nap. Az évi napsütötte órák száma sem haladja meg az 1800-at, ebből nyárra 702, télre 175 óra esik. Az éves [[csapadék]]mennyiség 640–660  mm között mozog, ezzel a mérsékelten száraz kistájak közé tartozik. A vegetációs időszak [[csapadék]]összege 420  mm, a legtöbb egynapi [[csapadék]]ot [[Fertőrákos]]nál mérték (80  mm). Az uralkodó [[szélirány]] az északnyugati, az átlagos [[szélsebesség]] a dombtetőkön eléri a 14–16  km/h-t. A [[hótakaró]]s napok átlagos száma 45-50, az átlagos maximális [[hóvastagság]] 30-35 30–35 cm, az [[ariditási index]] 1,00-1,08 között változik.
 
== Talaj és növényzet ==