Wikipédia

„Zond–3” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Címke: HTML-sortörés
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
71 115 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Zond–3''' ([[orosz nyelv|oroszul]]: Зонд 3) (jelölés:3MV-4 №3) [[Szovjetunió|szovjet]] mesterséges, automatikus [[bolygó|bolygókutató]], a [[Zond-program|Zond sorozat]] [[űrszonda|űrszondája]].
==Küldetés==
Az űrszondát az OKB-1 ([[orosz nyelv|oroszul]]: Особое конструкторское бюро) készítette. Feladata a világűrben szolgáló űrszondákkal kapcsolatos technikai problémák tisztázása, a kozmikus tér kutatása, a Hold, a Mars elérése és vizsgálata volt.
A [[Szovjetunió|szovjet]] [[Zond-program]] harmadik [[űrszonda|űrszondája]] (eredeti jelölés:3MV-4 №3) [[1965]]. [[július 18.|július 18]]-án indult [[Bajkonur]]ból. Két nap múlva megközelítette a [[Hold]]at és [[Nap]] körüli pályára állt. A Marssal való találkozás nem jöhetett létre, mivel az indítás időpontja a "Mars ablakon" túl volt. [[Szeptember 15.|Szeptember 15-én]] a Földtől {{szám|12.5}} millió kilométer távolságban bekapcsolták a plazmahajtóműveket, a következő napon kísérleti pályakorrekciót végeztek. A szondát néhány pályamódosítás után [[1966]]. [[március]]ában kikapcsolták.▼
 
==Jellemzői==
[[1965]]. [[július 18.|július 18-án]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]]i indítóállomásról [[Molnyija hordozórakéta|Molnyija–M]] ([[GRAU-kód]]ja: 8K78M) hordozórakétával indították [[Föld]] körüli parkolópályára. Az orbitális egység parkolópályája 88,18 perces, 64.78 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|209}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|239}} kilométer volt. Hajtóművének beindításával 1965. [[július 20.|július 20-án]] a [[Kozmikus sebességek|második kozmikus sebességet]] elérve indult a Hold-[[Mars (bolygó)|Mars]] felé.
Feladata a bolygók felé indítandó űrszondák berendezéseinek próbája hosszú idejű űrrepülés alatt, valamint tudományos mérések végrehajtása. Tudományos programja a Hold körüli és a bolygóközi mágneses tér, a kozmikus sugárzás, a bolygóközi plazma, a hosszúhullámú rádiósugárzás, a mikró-meteorit-eloszlás vizsgálata, a Hold túlsó oldalának fényképezése. {{szám|11600}} kilométer távolságból {{szám|68}} perc alatt 25 fényképeket készített a Hold túlsó oldaláról. Ezek a felvételek rögzítették először a Hold tőlünk elfordult oldalának azokat a részleteit, amelyek a [[Luna–3]] felvételein nem voltak láthatók. A fényképeket hagyományos fényképészeti filmre készítették, amit előhívás után televíziós rendszer segítségével küldték a Földre. Az adatokat a földtől 2,200,000 km és 31,500,000 km távolság között sugározta vissza a szonda, illetve a Mars pályájától is érkezett vissza némi adat. ▼
 
Méretei, szerkezete a [[Zond–2]] űrszondához hasonló. Hasznos tömege {{szám|960}} kilogramm, hossza {{szám|3.3}} méter, szállító egységének átmérője {{szám|1.1}} méter. Az orbitális (szállító) és a speciális (műszerrekesz) egységből állt. Az orbitális adott helyet az űrszonda működéséhez szükséges berendezéseknek. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Kettő napelemszárnyak fesztávolsága {{szám|4}} méter, {{szám|2.6}} négyzetméter felületű, az újratölthető nikkel-kadmium (NiCd ) akkumulátor {{szám|42}} amperóra (Ah) kapacitással rendelkezett. Kapcsolattartást segítette a parabola antenna, egy körsugárzó, valamint egy spirális antenna. A hírkapcsolat földi, vagy vezérműpartancsra jött létre. A speciális egység adott helyet a többi berendezésnek.
== Technikai adatok ==
 
Tömege {{szám|960}} kilogramm, hossza {{szám|3.3}} méter, szállító egységének átmérője {{szám|1.1}} méter, napelemszárnyak fesztávolsága {{szám|4}} méter. Az orbitális (szállító) és a speciális (műszerrekesz) egységből állt.
▲A [[Szovjetunió|szovjet]] [[Zond-program]] harmadik [[űrszonda|űrszondája]] (eredeti jelölés:3MV-4 №3) [[1965]]. [[július 18.|július 18]]-án indult [[Bajkonur]]ból. Két nap múlva {{szám|9030}}kilométerre megközelítette a [[Hold]]at, ésmajd elhaladva mellette [[Nap (égitest)|Nap]] körüli pályára állt. A Marssal való találkozás nem jöhetettvolt létrecél, mivel az indítás időpontja a "Mars ablakon" túl volt. [[Szeptember 15.|Szeptember 15-én]] a Földtől[[Föld]]től {{szám|12.5}} millió kilométer távolságban bekapcsolták a plazmahajtóműveket, a következő napon kísérleti pályakorrekciót végeztek. A szondát néhány pályamódosítás után [[1966]]. [[március]]ában kikapcsolták{{szám|12.5}} millió kilométer távolságban a hírkapcsolat megszűnt.
 
▲Feladata a bolygók felé indítandó űrszondák berendezéseinek próbája hosszú idejű űrrepülés alatt, valamint tudományos mérések végrehajtása. Tudományos programja a Hold körüli és a bolygóközi mágneses tér, a kozmikus sugárzás, a bolygóközi plazma, a hosszúhullámú rádiósugárzás, a mikró-meteorit-eloszlás vizsgálata, a Hold túlsó oldalának fényképezése. [[Július 20.|Július 20-án]] a start után {{szám|1160033}} órával{{szám|11570}}-{{szám|9030}} kilométer közötti távolságból {{szám|68}} perc alatt {{szám|28}} ({{szám|25}} Holdkép és {{szám|3}} Hold színkép), fényképeket készített a Hold túlsó oldaláról. A Hold nem látható részének {{szám|19}} millió négyzetkilométerét mutatta meg. Ezek a felvételek rögzítették először a Hold tőlünk elfordult oldalának azokat a részleteit, amelyek a [[Luna–3]] felvételein nem voltak láthatók. A fényképeket hagyományos fényképészeti filmre készítették, amit előhívás után televíziós rendszer segítségével küldték a Földre. AzA felvételeket és a mért adatokat a földtől {{szám|2,200,000 km.2}} ésmillió illetve {{szám|31,500,000 km.5}} millió kilométer távolság között megismételve sugározta vissza a szonda, illetve a Mars pályájától is érkezett visszaföldi némivevőállomások adatirányába.
 
==Műszerei==
* háromkomponensű magnetométer,
* félvezetős és gáztöltésű kozmikus sugárzás-detektor,
* kamera 106 mm-es objektívvel és fényképezőgép,
* ultraibolyaibolyántúli (0.25 - 0.35 µm és 0.19 - 0.27 µm) és infravörös (3 - 4 µm) [[spektrométer]],
* [[rádióteleszkóp]],
* kis energiájú [[mikrometeorit detektor]],
* semleges hidrogéneloszlást vizsgáló,
* {{szám|0.15}},- {{szám|1.5}} és {{szám|15}} kilométeres hullámhosszú rádiósugárzási tartományban működő rádióvevő▼
* fotótelevíziós berendezés,
 
▲* {{szám|0.15}},- {{szám|1.5}} és {{szám|15}} kilométeres hullámhosszú rádiósugárzási tartományban működő rádióvevő,
 
----
 
== Források ==
* {{ŰrhLex|1}}
* Dr. [[Bitó János]] - [[Sinka József]] – ''Utak a kozmoszba” - [[1970]]. [[Budapest]], Kossuth Könyvkiadó
 
=== Magyar oldalak ===
*{{cite web |url=http://www.urvilag.hu/article.php?id=1300 A Zond-3 40 éves|title=Zond–3|accessdate=2012-12-24|publisher=urvilag.hu}}
*{{cite web |url=http://indykfi.atomki.hu/JARDANYB/urkutat/szonda3.htm Szovjet és Orosz hold- és bolygókutató szondák|title=Zond–3|accessdate=2012-12-24|publisher=atomki.hu}}
 
=== Külföldi oldalak ===
*{{cite web |url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1965/I056A.HTM#POBJ|title=Zond–3|accessdate=2012-12-24|publisher=lib.cas.cz}}
*{{cite web |url=http://www.svengrahn.pp.se/radioind/Zondradio/Zondrad.htm A Zond sorozat telekommunikációs rendszere|title=Zond–3|accessdate=2012-12-24|publisher=svengrahn.pp.se}}
*{{cite web |url=http://burro.astr.cwru.edu/stu/advanced/20th_soviet_zond.html A Szovjet Zond sorozatról|title=Zond–3|accessdate=2012-12-24|publisher=cwru.edu}}
 
 
 
 
 
=== Magyar oldalak ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zond–3”