„Piroklaszt ár” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
 
A piroklaszt-ár egy olyan kitörési felhő, ami nem a vulkáni kráter fölé emelkedik, hanem a tűzhányó oldalán zúdul le, mégpedig nagyon nagy sebességgel, sokszor több mint 100 km/óra gyorsan. Ennek oka a gravitáció, azaz ezeket az áradatokat a saját tömegük hajtja (ezért „sűrűségáraknak” is nevezik őket). A piroklaszt (görög eredetű név: pir – tűz, klasztosz – törmelékdarab) a vulkanológiában a robbanásos kitörések során felszínre jutó törmelékdarabokat jelenti, amik méretük alapján lehetnek hamuszemcsék (2 mm-nél kisebb darabok), lapilli (2 és 64 mm közötti törmelékdarabok) és blokkok vagy bombák (64 mm feletti nagyságú darabok). A piroklaszt-ár tehát robbanásos kitörés során keletkezett törmelékdarabokat és több-kevesebb forró gázt tartalmazó elegy. Mivel ezeket az árakat a gravitáció hajtja (azaz hasonló elven működnek, mint amikor egy kő leesik a magasból), ezért a felszínhez tapadva, a legmélyebben fekvő felszíni formánformákon zúdulnak le, azaz a völgyekben!. AmerreA elhaladnak,vulkanikus mindenttörmelékár elsodornak,az útjában lévő mindentdolgokat elpusztítanak!elpusztítja.
 
Forrás: [http://tuzhanyo.blogspot.com/2010/11/merapi-mi-az-izzofelho.html]
1 114

szerkesztés