„Piroklaszt ár” változatai közötti eltérés

1 217 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
(Jogsértő lehet)
{{nincs forrás}}
{{jogsértő|url=http://tuzhanyo.blogspot.hu/2010/11/merapi-mi-az-izzofelho.html}}
 
A '''piroklaszt sűrűségár''' vulkánkitöréseknél fellépő jelenség, a felszín közelében mozgó, gravitáció által hajtott gázokból és szilárd törmelékekből álló ár. Jellemzői, hogy leginkább völgyekben zúdul alá, sebessége nagy, mivel nagy mozgási energiával rendlekezik, nagyméretű, kiterjedt [[hamufelhő]] alatt mozog, és előfordul, hogy igen magas [[hőmérséklet]]ű.
<!--
 
==Osztályozásuk==
A piroklaszt-ár egy olyan kitörési felhő, ami nem a vulkáni kráter fölé emelkedik, hanem a tűzhányó oldalán zúdul le, mégpedig nagyon nagy sebességgel, sokszor több mint 100 km/óra gyorsan. Ennek oka a gravitáció, azaz ezeket az áradatokat a saját tömegük hajtja (ezért „sűrűségáraknak” is nevezik őket). A piroklaszt (görög eredetű név: pir – tűz, klasztosz – törmelékdarab) a vulkanológiában a robbanásos kitörések során felszínre jutó törmelékdarabokat jelenti, amik méretük alapján lehetnek hamuszemcsék (2 mm-nél kisebb darabok), lapilli (2 és 64 mm közötti törmelékdarabok) és blokkok vagy bombák (64 mm feletti nagyságú darabok). A piroklaszt-ár tehát robbanásos kitörés során keletkezett törmelékdarabokat és több-kevesebb forró gázt tartalmazó elegy. Mivel ezeket az árakat a gravitáció hajtja (azaz hasonló elven működnek, mint amikor egy kő leesik a magasból), ezért a felszínhez tapadva, a legmélyebben fekvő felszíni formákon zúdulnak le, azaz a völgyekben. A vulkanikus törmelékár az útjában lévő dolgokat elpusztítja.
Többféle módon osztályozhatók a piroklaszt sűrűségárak:
 
===Törmeléksűrűség alapján===
Forrás: [http://tuzhanyo.blogspot.com/2010/11/merapi-mi-az-izzofelho.html]
*Ha nagy az ár törmeléksűrűsége, akkor piroklaszt árról van szó, tovább kétfelé oszthatók a piroklaszt árak: a horzsakő tartalmú hamuárak, ezt másképp [[ignimbrit]]nek nevezzük; illetve a tömött, nagy sűrűségű és törmelék-tartalmú blokk- és hamuárak, melyet [[nuée ardente|nuée ardente-nek]] nevezünk.
*Ha az ár törmeléksűrűsége pedig kicsi, akkor piroklaszt torlóár megnevezés illeti a jelenséget.
 
===Keletkezésük szerint===
A piroklaszt sűrűségárak [[lávadóm]]ok vagy [[kitörési felhő]]k összeomlásával keletkezhetnek.
*Egy viszkózus lávadóm összeomolhat a saját súlya révén (gravitációs összeomlás), vagy egy robbanás következtében. Az utóbbit Pelée-típusúnak nevezzük, az előbbit Merapi-típusúnak,. A Pelée-típusú egyik alváltozata, amikor a robbanás mellett hegyomlás is bekövetkezik, ez történt a [[Mount Saint Helens]] 1980-as kitörésekor is. A lávadómok összeomlása során blokk- és hamuárak keletkeznek, izzófelhőként vagy nuée ardente-ként zúdulnak alá a lejtőkön.
*A kitörési felhők összeomlása (Sufriére-típus) bekövetkezhet egyszeri alkalommal, vagy folyamatos kitörési oszlopok esetében szakaszosan. Utóbbi esetben az állandó utánpótlás miatt a kitörési felhő megmarad a végleges összeomlásig, kisebb darabok szakadnak le róla és sűrűségárakként zúdulnak alá. A nagy sűrűségű felhők általában hamarabb összeomlanak, mint a kisebb sűrűségűek, alapvetően saját súlyuknál fogva. A kitörési felhők összeomlása következtében torlóárak, ignimbrit, azaz horzsakő-és hamuárak és nuée ardente-ek, vagyis izzófelhők is keletkezhetnek.
 
Legtöbbször a kitöréseknél nem egy jelenség lép fel, lávadóm, lávaömlés, kitörési felhő, többféle piroklaszt sűrűségár is előfordulhat, a fenti események nem zárják ki egymást.
 
{{csonk-dátum|csonk-geológia|2007 augusztusából}}
 
[[Kategória:Vulkanizmus, magmatizmus]]
[[sv:Pyroklastiskt flöde]]
[[zh:火山碎屑流]]
 
-->