„Wittelsbach Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
magyar nyelvtanár
Paxfax (vitalap | szerkesztései)
Vajon miért nem jelenik meg a templomi szobra?
39. sor:
Utazásairól [[1861]]-ben tért vissza a bécsi udvarba eléggé megerősödve szellemileg ahhoz, hogy néhány jelentős dologban keresztülvigye akaratát Zsófia ellenében. Egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni korábbi helyét az udvarban. Már nem volt az a kislány, aki számára ismeretlen és rettegést keltő környezetbe került; fokról fokra kezdett ráébredni, hogy milyen magas pozícióban van: ő a császárné, a birodalom első asszonya.
 
[[1863]]-ban [[Falk Miksa|magyarFalk tanártMiksa magyartanárként]] fogadottmegfogadta azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé [[Ferenczy Ida]] személyében, amivel sikerült komoly bonyodalmat okoznia az udvari etikettben. Az udvar hölgyei Ferenczy Ida nem megfelelő származását kihasználva igyekeztek minél jobban megalázni a magyar nőt, ezért Erzsébet férjénél kijárta, hogy bizalmas barátnőjét kinevezzék brünni alapítványi hölggyé. Az a nő, aki máig sem tisztázott körülmények között került fel az ajánlott hölgyeket tartalmazó lista aljára, a császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált. Bizalmas kapcsolatukat leveleik, és a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is elárulják. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.
 
Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően a császár hajlandó volt óvatos [[Liberalizmus|liberalizációs]] lépések megtételére. A politikai foglyokat hamarabb kieresztették vagy [[amnesztia|amnesztiában]] részesítették. A börtönökben megszüntették a láncra verést.
66. sor:
[[1898]]. szeptember 10-én [[Genf]]ben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel (1863–1941) a [[Genfi-tó]] partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy [[Luigi Lucheni]] nevű olasz [[anarchizmus|anarchista]] egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta.
 
A merénylő saját bevallása szerint meg akarta ölni egybármely királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. A szoros fűzőt viselő Erzsébet a támadás után még felállt, és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére. A hajó elindulása után rosszul lett, összeesett, ekkor találták meg súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiába vitték a sebesültet vissza a szállodájába (az Hôtel Beaurivage-ba), az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg. A királyné utolsó mondata a "Was„Was ist mit mir geschehen?" vagyis a „Mi történt velem?” volt.
[[Fájl:Erzsébet temetése Löwy.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Erzsébet temetése [[Bécs]]ben]]
{{idézet2|Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony örködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában.|Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt, Országos Hírlap 1898. szeptember 11. 1. old.}}