„A cigánybáró (daljáték)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
19. sor:
'''''A cigánybáró''''' [[Ifj. Johann Strauss|Johann Strauss]] daljátéka három felvonásban, öt képben. Szövegét Ignaz Schnitzler írta [[Jókai Mór]] novellája nyomán.
== A mű
''A cigánybáró'' – a színlap tanúsága szerint – a
Johann Strauss 1882. novemberben [[Magyarország]]on járt: [[Pest (történelmi település)|Pest]]en vezényelt, és egy magyar dalegyveleggel szórakoztatta a társaságot. A következő év februárjában [[Liszt Ferenc]] is arra biztatta, hogy írjon magyar témájú színpadi művet. Találkozott Jókaival, aki ''Szaffi'' című novelláját ajánlotta fel erre a célra. Strauss magával vitte a művet, lefordíttatta németre, és Ignaz Schnitzert, az ügyes színházi szakembert bízta meg a librettó elkészítésével. Staruss azonban más irányú elfoglaltságai miatt azonnal nem tudott foglalkozni vele, és csak 1885 októberében, nem sokkal a premier előtt fejezte be.▼
Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek
Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel
Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az
== A darab keletkezése ==
▲Johann Strauss 1882. novemberben [[Magyarország]]on járt: [[Pest (történelmi település)|Pest]]en vezényelt, és egy magyar dalegyveleggel szórakoztatta a társaságot. A következő év februárjában [[Liszt Ferenc]] is arra biztatta, hogy írjon magyar témájú színpadi művet. Találkozott Jókaival, aki ''Szaffi'' című novelláját ajánlotta fel erre a célra. Strauss magával vitte a művet, lefordíttatta németre, és Ignaz Schnitzert, az ügyes színházi szakembert bízta meg a librettó elkészítésével.
Az operettet 1885. október 24-én mutatták be [[Bécs]]ben, a Theater an der Wienben, és nagy sikert hozott, egymás után 87 előadást ért meg. Még Strauss életében 140 színházban mutatták be, köztük – pár hónappal az ősbemutató után – a pesti [[Népszínház]]ban is.
==
{| class="wikitable"
!Szereplő
68 ⟶ 79 sor:
|
|}
* '''Történik:''' A 18. században, a török kiüzése után.
* '''Helyszín:''' Barinkay birtoka és Bécs
==
=== Első felvonás ===
▲A cigánybáró – a színlap tanúsága szerint – a [[18. század]]ban játszódik, tehát abban az időben, mikor [[Magyarország]] megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, mely föléli, elpusztítja azt is, amit a basák, bégek, agák még meghagytak…
▲[[Jókai Mór|Jókai]] a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű” elemek szépen beültek birtokaikba, a kúriákba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak.
▲Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek a 48 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját.
▲Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel [[Jókai Mór|Jókai]] műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái.
=== Második felvonás ===
▲Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az [[1867]]-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, mely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi.
===
==
* Matthew Boyden: ''Az opera kézikönyve''. Park Könyvkiadó, Budapest, 2009. 286–287. o.
* [[b:Olvasónapló/A cigánybáró|Olvasónapló – Johann Strauss: A cigánybáró]]
| |||