„Hunyadi László (opera)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
11. sor:
Az ősbemutatóról minden jelentősebb lap beszámolt. [[Vahot Imre]] és társai továbbra is azt kifogásolták, hogy a szerző a magyar történelem szereplőit énekelteti a színpadon, ami szerintük komolytalanságot kölcsönöz a műnek. Petrichevich Horváth Lázár (1807–1851) részletes elemző tanulmányt írt a darabról a [[Honderű]]ben. A művet még a 19. században színre vitték [[Bécs]]ben, [[Zágráb]]ban és [[Bukarest]]ben is, sajnos a [[Párizs|párizsi]] bemutató végül meghiúsult.<ref>{{cite book|last=Németh|title=A magyar opera története|pages=52-53|}}</ref>
[[Fájl:Benczur-hunyadi laszlo bucsuja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Benczúr Gyula]]: Hunyadi László búcsúja]]
A premiert követő előadások után Erkel tovább alakította operáját. A mű [[nyitány]]át csak a következő évben készítette el és az első ízben az ez évi október 2-ai előadáson hangzott el. Két évvel később a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, [[Hollósy Kornélia|Hollósy Kornéliá]]nak ajánlva készült el Gara Mária harmadik felvonásbeli [[cabaletta|cabalettá]]ja. 1850. július 18-án a neves francia énekesnő, [[Anne de la Grange]] alakította [[Szilágyi Erzsébet]] szerepét. Az ő vendégszereplése alkalmából illesztette a partitúrába Erkel a második felvonás úgy nevezett La Grange-[[Ária|áriá]]ját. Szintén erre az előadásra készült el az eredetileg [[csárdás]] megjelölésű, [[palotás (tánc)|palotás]]. 1859-ben [[Stréger Ferenc]] tenorista alakította a címszerepet, az ő tiszteletére Erkel kiegészítette Hunyadi László első felvonásbeli áriáját. 1878-ban pedig sort kerített a nyitány zenei anyagának a tömörítésére is. Szinte rögtön a darab ősbemutatója után a szerző kihúzta Gara és
[[Radnai Miklós]] (1892–1935) operaigazgatósága idején (1925–1935) több tanulmányban is foglalkozott a darabbal. Úgy látta, hogy a 20. században a közönség azért kezdett elfordulni a műtől, mert az több kirívó [[dramaturgia]]i hibát tartalmaz, emellett pedig a szöveg is már nagyon régiesnek hatott. Radnai ezért elhatározta az egész Erkel életmű modernizálását, de ő és társai végül csak két operát szabtak át jelentősen: a ''[[Bánk bán (opera)|Bánk bánt]]'' és a ''Hunyadi Lászlót''.<ref name="története2" />
| |||