„Címerkép” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
a
A címerképek rendszerezéséhez olyan rendszerre van szükség, mellyel lényegében a teljes reális univerzum leképezhető. Ezért sokféle szempontot kell egy rendszeren belül egyesítenünk, azaz speciális ''objektumelmélet''re van szükségünk. Az efféle sokrétű rendszerezési módszer ugyanazon objektumkészlettel kapcsolatban nem teljesen szokatlan. Ha a [[címerhatározás]] objektumkészletét szeretnénk definiálni, a pajzson (és [[sisakdísz]]en) előforduló objektumokat a ''funkció és rokonság'', közelség (együttesen a ''funkcionális affinitás'') alapján kell csoportosítani, majd rendszerezni.
 
A [[heraldika]]i objektumok akkomodációja a [[növényrendszertan]]ban speciális esetben alkalmazott fenetikus affinitás elvei szerint lehetséges, mely az érzékeléssel felfogható rokonságon, hasonlóságon, illetve habituális, tehát [[származástan]]i kategóriákon kívüli kapcsolatokon alapul. A [[taxonómia]]i értelmezés szerint ennek lényege, hogy A faj közelebb áll B-hez, mint C-hez. A heraldikai objektumok öszetartozásátösszetartozását (tehát csoportosíthatóságát) a ''funkcionális affinitás'' szerint lehet meghatározni. Ezen az alapon tekinthető koherensnek egy olyan rendszer is, mely többféle rendszerezési elvet ölel fel és eltérő [[rendszertan]]i szinteket rendel egymáshoz. (Az állatok esetében ez a [[filetika]]i és [[fenológia]]i elv, a tárgyaknál a funkcionális, a növényeknél a fenológiai. Az emberek, valamint a természeti tárgyak és jelenségek csoportja nem annyira szerteágazó, hogy itt feltétlenül szükség lenne alcsoportokra. Ezért—főleg ami az utóbbit illeti—ezen csoportok heraldikai szinten ''in toto'' képezik a klasszifikációs rendszer elemét.)
 
Ezen sokrétűség azonos kategóriákon belül a biológiában sem ismeretlen. A lepkéket például filetikai (származástani) alapon rendszerezik, de a hernyókat csak mesterséges rendszerek keretén belül, fenológiailag lehet osztályozni. Ezenkívül például a heraldikai sas nem konkrét faj, hanem a sasok általános, stilizált képviselője. Az állatok filetikai rendszerén belül tehát újra a fenetikai és más efféle szempontok érvényesülnek.
 
=== Emberek ===
Az '''ember''' csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, péncélospáncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb. – de ezek a további határozói kulcsban az emberen belül a '''csonka csoportot alkotják''', az '''egész alakos''' emberek '''a teljes csoportot'''), az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, [[szfinx]], [[szirén (mitológia)|szirén]], [[kentaur]]), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény '''rendszertani besorolását a fej határozza meg'''. Például a kentaur is ezért került az ember csoportba.
A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek [[levágott]]ak, ha a vágóvonal egyenes és [[letépett]]ek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet [[növekvő]], ha csak 1/3-a látható, [[előtűnő]], ha félig és [[előtörő]], ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, [[Árnyék (heraldika)|árnyéknak]] nevezzük.