„Címerkép” változatai közötti eltérés

A [[heraldika]]i objektumok akkomodációja a [[növényrendszertan]]ban speciális esetben alkalmazott fenetikus affinitás elvei szerint lehetséges, mely az érzékeléssel felfogható rokonságon, hasonlóságon, illetve habituális, tehát [[származástan]]i kategóriákon kívüli kapcsolatokon alapul. A [[taxonómia]]i értelmezés szerint ennek lényege, hogy A faj közelebb áll B-hez, mint C-hez. A heraldikai objektumok öszetartozásátösszetartozását (tehát csoportosíthatóságát) a ''funkcionális affinitás'' szerint lehet meghatározni. Ezen az alapon tekinthető koherensnek egy olyan rendszer is, mely többféle rendszerezési elvet ölel fel és eltérő [[rendszertan]]i szinteket rendel egymáshoz. (Az állatok esetében ez a [[filetika]]i és [[fenológia]]i elv, a tárgyaknál a funkcionális, a növényeknél a fenológiai. Az emberek, valamint a természeti tárgyak és jelenségek csoportja nem annyira szerteágazó, hogy itt feltétlenül szükség lenne alcsoportokra. Ezért—főleg ami az utóbbit illeti—ezen csoportok heraldikai szinten ''in toto'' képezik a klasszifikációs rendszer elemét.)

Az '''ember''' csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, péncélospáncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb. – de ezek a további határozói kulcsban az emberen belül a '''csonka csoportot alkotják''', az '''egész alakos''' emberek '''a teljes csoportot'''), az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, [[szfinx]], [[szirén (mitológia)|szirén]], [[kentaur]]), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény '''rendszertani besorolását a fej határozza meg'''. Például a kentaur is ezért került az ember csoportba.