„Semmering-hágó” változatai közötti eltérés

a
apró javítás, formázás, stb.
(forrásai a források-felsorolásban)
a (apró javítás, formázás, stb.)
{{coor title d|47.633|N|15.83|E|type:landmark}}
 
A '''Semmering-hágó''' a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), [[Ausztria]] keleti-középső részén, Steiermark[[Stájerország]] (Stájerország''Steiermark'') és Niederösterreich ([[Alsó-Ausztria]] (''Niederösterreich'') [[szövetségi tartományoktartomány]]ok (''Bundesland'') határán, amely egyúttal a [[Mura]] (''Mur'') és a [[Lajta]] (''Leitha'') vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset[[Bécs]]et köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal[[Délkelet-Európa|Balkán]]nal, [[Karintia|Karintián]] keresztül Olaszországgal[[Olaszország]]gal és a Felső -Enns-völgyön át Innsbruckkal[[Innsbruck]]kal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat[[Alpok]]at, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház ([[Spital am Semmering]]) létesült itt.
 
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax- (2007 m) és a Schneeberg-csúcs (2076 m) magasodik.
 
== Általános jellemzés ==
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ([[Német nyelv|németül]] ''Gebirgspaß'') Ausztriában, északról a ''Raxalp'', délről pedig a ''Wechselgebirge'' között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a ''Hirschkogel'', északon a ''Pinkelkogel'' (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering képezi.
 
[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a [[Központi -Alpok]] (ném.: ''Zentralalpe'') legrégebbi kőzeteinek újabbkori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km2km²-es területet jelent.
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ([[Német nyelv|németül]] Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalp, délről pedig a Wechselgebirge között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschkogel, északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering képezi.
 
[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi Alpok (ném.: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabbkori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km2-es területet jelent.
 
== Elnevezése ==
A Semmering térsége a [[Népvándorláskor|népvándorlás]] nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész [[Keleti-Alpok]] vidékére jellemző volt.
 
Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé”-t jelenti.
 
Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. [[Ulrich von Liechtenstein]] [[minnesänger ]] „Arthus Utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.
 
== Története ==
Közvetlenül a 19. század kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.
 
1842-ig vasútvonal működött [[Bruck an der Mur]] és [[Mürzzuschlag]] között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és [[Gloggnitz]] között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a [[Carl von Ghega|Carl Ritter von Ghega]] által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt [[Semmeringbahn]] ([[Semmeringi vasút]] (''Semmeringbahn'') megépítésével szüntették meg.
 
A ''Semmeringstraße'' nyomvonalát 1956-tól 1958-ig harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították.
 
== Közlekedés ==
A Semmering-hágó – a [[Wechsel-hágó]] mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton ('''S-6.S6'''), valamint a [[Semmeringi vasút|Semmeringbahn]] elnevezésű vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering”.
 
== A Semmering autóút (Schnellstraße) ==
Ausztria egyik autóútja, amelyik - a stájerországi Semmeringen át - a Süd[[A2-es autópálya (Ausztria)|Süd Autobahn (A2)]] Seebesteini[[seebestein]]i csomópontja és a Pyrn[[A9-es autópálya (Ausztria)|Pyhrn Autobahn]] [[Sankt Michael|St. Michael]] csomópontja közt biztosít közúti kapcsolatot.
 
Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos terheléstől.
Ausztria egyik autóútja, amelyik - a stájerországi Semmeringen át - a Süd-Autobahn (A2) Seebesteini csomópontja és a Pyrn Autobahn St. Michael csomópontja közt biztosít közúti kapcsolatot.
 
Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos terheléstől.
 
A Semmering alagútlánc összességében hat Autobahn-alagútból áll. Ezek (Bécs irányában felsorolva):
 
A Semmering alagútlánc összességében hat Autobahnautópálya-alagútból áll. Ezek (Bécs irányában felsorolva):
* Ganzstein-Alagút, 2,1 km
* SpitalGanzstein-Alagútalagút, 2,51 km
* SteinhausSpital-Alagútalagút, 12,85 km
* SemmeringSteinhaus-Scheitel-Alagútalagút, 31,58 km
* EselsteinSemmering–Scheitel-Alagútalagút, 03,1755 km
* GrasbergEselstein-Alagútalagút, 0, 352175 km
* Grasberg-alagút, 0, 352 km
 
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió € -t tettek ki.
 
A Schottwien–VölgyhídSchottwien–völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter, az osztrák nagy Autobahnautópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leg hosszabbleghosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő épí tésiépítési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek a megnyitás után készültek csak el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz Morzsahíd„Morzsahíd”).
 
Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.
 
== ForráásokForrások, irodalom ==
* ''Michael Hackenberg'': Bergbau im Semmeringgebiet. Archiv für Lagerstättenforschung der Geologischen Bundesanstalt( 24. k. 5–97. old.) - Wien 2003. - ISSN 0253-097X
* ''Steffan Bruns'': Alpenpässe - vom Saumpfad zum Basistunnel (4.k.)
 
== Külső hivatkozások ==