Wikipédia

„Maschinenpistole 40” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
2012dts2 (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó  változtatást (2012dts2), visszaállítva MerlIwBot szerkesztésére
1. sor:
{{Lőfegyver infobox
2.1.1. | MP-40név = (Maschinenpistole 40) géppisztoly
- Műszaki adatok:
| kép = MP 40 AYF 2.JPG
• Űrméret: 9 mm
| típus = [[géppisztoly]]
• Lőszer: 9x19 mm Parabellum▼
| ország = [[Harmadik Birodalom|Németország]]
• Tárkapacitás: 32 db-os szekrénytár▼
| alkalmazó = Németország, [[Bulgária]]
• Működési elv: szabad hátrasiklású tömegzár (teleszkópszerűen működött)▼
| háború = [[második világháború]]
• Tömeg: 3,97 kg tár nélkül; 4,61 kg töltött tárral (1 tár tömege kb. 640 g)▼
| űrméret = 9 mm
• Fegyver hossza: 629 mm behajtott válltámasszal; 832 mm kihajtott válltámasszal▼
▲ •| Lőszer:lőszer 9x19= [[9×19 mm Parabellum]]
• Csőhossz: 248 mm, 6 huzag jobbra forgó
| gyártási darabszám = kb. 1 millió
• Elméleti tűzgyorsaság: 500 lövés/perc▼
▲ •| Tárkapacitás:tárkapacitás = 32 db-os szekrénytár
• Csőtorkolati sebesség: 380 m/s
▲ •| Működésiműködési elv: = szabad hátrasiklású tömegzár (teleszkópszerűen működött)
• Irányzék: egyszerű és nyílt, kétállású (100, illetve 200 méter)
▲ •| Tömeg:tömeg = 3,97 kg ''(tár nélkül;)''<br />4,61 kg ''(töltött tárral (1 tár tömege kb. 640 g)''
- Története:
▲ •| Fegyverhossz hossza:= 629 mm ''(behajtott válltámasszal;)''<br />832 mm ''(kihajtott válltámasszal)''
• Rendszeresítés: az 1940-ben rendszeresített MP-40 géppisztoly valójában elődje, az MP-38 továbbfejlesztése volt. (Az újításra azért volt szükség, mivel az MP-38 előállítása drága és körülményes volt, s így nem volt alkalmas tömeggyártásra. Emellett időközönként működése megszakadt, azaz az adott fegyvert használó egyén harc közben könnyen életét veszthette. De előfordult olyan eset is, amikor véletlen leejtésnél vagy nagyobb erőhatások következtében a fegyver magától elsült.) A kettejük közti legnagyobb különbség azonban a felhasznált anyagok alkalmazásában rejlett, mivel az MP-40-ben főként préselt (sajtolt) acéllemezt és műanyagot használtak (pl. AKM modell). Továbbá az MP-40 tokjáról eltűntek a hosszanti merevítő bordák, és csőhossza is 1 cm-rel hosszabb lett.
| csőhossz = 248
• Megalkotás, tervezés: neve Hugo Schmeisser-ről származik („Schmeisser-géppisztoly”), aki a közhiedelem véleményével ellentétben nem vett részt a tervezésben, kivéve az utolsó gyártásracionalizáláson. Valószínűleg onnan eredt e hadtörténeti tévedés, hogy Schmeisser volt az, aki a tárakat tervezte és az ő license alapján gyártották le a fegyverhez szükséges effajta alkatrészeket. (Védjegyeként minden táron rajta volt a Schmeisser jelzés.) Így amikor a szövetséges katonák fegyvert zsákmányoltak, ezt a feliratot látták rajtuk, saját belátásuk szerint terjesztették szerte a világban. (Schmeisser tényleg alkotott néhány fegyvert, többek között a Sturmgewehr44 rohampuskát és az MP-41/I gépfegyvert is.) A valódi tervező Heinrich Vollmer, aki1938-ban az ERME Werke gyár közreműködésével hozta létre a gépfegyvert. Az MP-40 1939 és 1945 között volt gyártásban, és mintegy 1 millió példányban került a Harmadik Birodalom és Bulgária hadakozó katonáinak kezébe. Elsőként a német ejtőernyős deszantosok (Fallschirmjägerek) és gépkocsizók használták, sikerrel. Így rövid időn belül a II. világháború legjobban sikerült fegyverévé vált. (Legnagyobb ellenfele a szovjet PPS család volt, melynek tagjai nagy tűzgyorsaságukkal még az MP-40-et is messze felülmúlták.)
▲ •| Elméletielméleti tűzgyorsaság: 500= lövés/perc500
• Szerkezet és üzemeltetés: a tok, s maga a fegyver is teljes mértékben alumíniumból készült, így a faanyagok elhagyása miatt könnyű és mobilis lett. A géppisztoly cső alakú alkatrészekből épült fel, szerkezetileg tömegzáras reteszelésű volt, de elsütő-szerkezete miatt csak sorozatlövés leadását tette lehetővé (nem rendelkezett tűzváltó karral). Célgömbje a sérülések elkerülése végett fedetten lett kialakítva. Behajtható válltámaszát azért kellett megalkotni, mert főként harckocsizóknak és ejtőernyősöknek fejlesztették ki, ahol a szűk tér megköveteli a kisméretű fegyver alkalmazását, ám egy pisztoly túl kevés tűzerőt biztosítana ennek. (Válltámasza nagyban hasonlít a magyar gyártmányú AK63D /AMMSZ/ típusú gépkarabélyra /”szakáll-módszer”/: a zárfelhúzó kart a kar 180°-ban visszaforduló vájatába kellett beakasztani. Ez a torziós csillapító elég stabilan rögzített, így nem fordulhatott elő, hogy a zár véletlenül visszacsúszva véletlen lövést váltson ki.) Mikor a géppisztoly már egy ideje használatban volt (sokat lőttek vele) és a cső felforrósodott, akkor mutatta ki jelentőségét a nyitott zárszerkezet: segítségével nem következhetett be öngyulladás, mivel a zár a lövés után hátul fennakadt, és az új töltény csőfarba való kerülése csak az elsütő-billentyűk elhúzásával történhetett meg. Ennek hátránya viszont, hogy a gépfegyver belseje könnyebben koszolódott. Az MP-40 azonban nem volt alkalmas szurony (bajonett) felszerelésére, így közelharcban csak tűzerejére támaszkodhatott. A katonák 3 kis tárat cipelhettek magukkal vászon tokokban, övükre akasztva.
| sebesség = 380
• Előnyök, hátrányok: összefoglalva megbízható, precíz és olcsó, könnyen gyártható fegyver lett, ráadásul közelharcban pontosabb lövést biztosított még a Thompson géppisztolynál is, ezért az amerikai katonák – ahol lehetett – gyűjtötték és előszeretettel használták őket. Az MP-40 egyetlen hátránya, hogy finom mechanikája működésképtelenné vált a szélsőséges éghajlati viszonyok miatt: a sivatagban a por és a homok, Oroszországban a nagy hideg tette tönkre (utóbbi helyen összefagytak a pontosan összeillesztett alkatrészek).
| hatékony lőtávolság = 150m–200m
• Utóélet: a gépfegyver pályafutása a háború után még egy ideig folytatódott: az NDK hadserege 1949-ig (az AK47-es bevezetéséig), a Bundeswehrnél pedig a G3 gyártásának megkezdéséig használták. Azonban később – mint általában minden egyes leselejtezett fegyvernél – gyűjtőkhöz, hobbilövészekhez, de még bűnszervezetekhez is került belőle.
}}
• Módosítások: több átalakított verziója is készült, többek között az MP-40/II és az MP-41/I. Ezen változatok kevésbé voltak sikeresek, de az alapmodell előfutára lett a háború utáni, tömegesen előállított, hatékony gépkarabélyoknak. Ilyenek többek között az olasz, majd az ezekről lemásolt orosz géppisztolyok is (pl. Kalasnyikov, Galil, MP-44).
A '''Maschinenpistole 40''' (rövidítve ''MP 40'') géppisztolyt [[1940]]-ben rendszeresítették, és számos főrésze hasonlított az [[MP 38]]-ra. A fő különbség a felhasznált anyagokban rejlett, mivel itt főként préselt [[acél]]lemezt és [[műanyag]]ot használtak. Hagyományos hátrasiklással működött. Először a [[Fallschirmjäger]]ek (ejtőernyősök) használták, sikerrel.
 
Bár a tervezési fázisokban ''[[Hugo Schmeisser]]'' nem vett részt (egyedül az utolsó gyártásracionalizáláson), a név („Schmeisser-géppisztoly”) mégis rajta ragadt, saját fejlesztésű fegyvereire pedig nem használják.<ref>Frederick Myatt: ''Korszerű kézifegyverek'' (115. old.), Zrínyi, 1993, ISBN 963-327-213-0</ref> {{forrás|Ennek oka, hogy a fenti géppisztolyhoz a tárakat Hugo Schmeisser tervezte és az ő licence alapján gyártották, ezért mindegyiken rajta volt a Schmeisser jelzés. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy magát a fegyvert Heinrich Vollmer tervezte az Erme Werke-ben 1938-ban. A fegyver közel egy millió példányban készült, kisebb, nagyobb változtatásokkal.}}
 
== Források ==
<references/>
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://en.wikipedia.org/wiki/MP18 MP18 angolul]
* [http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/kepek/kezi/mp40.html SZTE Egyetemi Könyvtár, Hadtörténeti Gyűjtemény]
 
{{commonskat|MP40}}
 
{{csonk-hadi}}
 
{{WWIIGermanInfWeapons}}
 
[[Kategória:Második világháborús géppisztolyok]]
 
[[en:MP 40]]
[[ar:ام بي-40]]
[[az:MP 40]]
[[be-x-old:MP-40]]
[[bg:MP40]]
[[ca:MP 40]]
[[cs:MP40]]
[[da:MP40]]
[[de:Maschinenpistole 40]]
[[el:MP40]]
[[es:MP40]]
[[et:MP 40]]
[[fa:ام‌پی ۴۰]]
[[fi:MP-40]]
[[fr:Maschinenpistole 40]]
[[he:MP40]]
[[hr:Šmajser]]
[[id:MP40]]
[[it:MP 40]]
[[ja:MP40]]
[[kk:MP-40 оқшашар тапаншасы]]
[[ko:MP40]]
[[mk:MP 40]]
[[ms:MP40]]
[[nl:MP38/40]]
[[nn:MP40]]
[[no:MP40]]
[[pl:Pistolet maszynowy MP 40]]
[[pt:MP40]]
[[ru:MP 38/40]]
[[simple:MP-40]]
[[sk:MP40]]
[[sl:MP-40]]
[[sv:MP 40]]
[[tr:MP40]]
[[uk:MP-40]]
[[vi:MP-40]]
[[zh:MP40冲锋枪]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Maschinenpistole_40”