„Arisztotelész államformatana” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor:
Mi hát egy szolga feladata? Az Úr életútjának segítése, tehát a segítő jellegű kiszolgáló tevékenység (nem pedig például a tömeges bányamunka). Ma is beszélünk kiszolgáló tevékenységekről és intézményekről (például egy város vízellátó központjai), és inkább ilyen értelemben kell az arisztotelészi szolgaságra gondolni: inkább uraság és komornyik, vagy főorvos(nő) és nővér viszonya ez, mint gályarabé és hajcsárjáé, vagy még inkább történelmi átmenet a kettő között.
 
Mi a különbség az Arisztotelész által megfogalmazott és a reális szolgaság közt? Az elsődleges az, hogy Arisztotelész rabszolgasága nem kényszerű, hanem ''közös érdekek''en alapul, mint ahogy a háziállat sem hagyja ott az őt tápláló jó gazdát, noha szolgája annak, osztályrészül mégis elnyeri a megmaradást (<legalábbis faj szinten – a szerkesztő kiegészítése…>fajszinten). A második sarkpont pedig, hogy az emberi szolga számára azonban mindig fenn kell tartani a felszabadulás lehetőségét, vagyis ennek a viszonynak rugalmasnak, felbonthatónak kell lennie.
 
Ily módon tehát a szolgaság viszonya nem teljesen azonos a rabszolgaság viszonyával. Nézzük még meg, hogyan indokolja meg Arisztotelész, miért természeti alapú ez a viszony. Egyszerűen és főképp azért, mert az emberek születésnél fogva (ti. genetikailag) nem egyenlőek: egyesek szolgaságra, mások uralkodásra alkalmasabbak. Másrészt pedig, mivel sok munkát egyszerűen el kell végezni, és erre a szolga a legalkalmasabb, ám, jegyzi meg, ha minden termelőmunkát gépekkel lehetne végeztetni, akkor a rabszolgaság fölösleges volna.