„Kubinyi Lajos” változatai közötti eltérés

 

==Életpályája==

 

 

Cikkei a Pesti Divatlapban (1847. II. Az élet feladata s annak eszközei); a Vasárnapi Ujságban (1856. Kender, len, gyapju-fonás-szövés-festés, 15 aranynyal jutalmazott pályamű, 1857. Hogyan állítsunk takarékpénztárakat, 1858. Hogyan termeljünk villákat és gereblyéket, 1864. Levelek Sziléziából: Gräfenberg, szept. 25., 26.); a Gazdasági Lapokban (1857. A bérrendszer mint hatalmas előmozdítója anyagi jobblétünknek, Cato mint mezei gazda, párvonalban azon mezei gazdákkal, kik jelenleg a kor igényeinek megfelelnek, 1858. Községi takaréktárak, 1859. Miképen tehetjük a mezei gazdaságot oly biztos üzletté, minő a gyáripar, 1860. Egy mód a földbirtokosok hitele emelésére, A kender és len értékesítéséről, 1861. Termelési méretek, Felszólítás a magyar gazdákhoz: minél több gyakornok elvállalása iránt, Kérdések a felföldi gazdászat érdekében, 1864. Közgazdászati adatok és elvek a felföld részére, Részvényes gazdászati tanintézetek, Gazdasági tudósítás Gräfenbergből. A gazdasági egyletek mint kereskedelmi közvetítők, Gazdasági ismereteink népszerűsítésének ügyében, Pénzforrások, 1864., 1866. Vidéki tudósítások Eperjesről, 1864-65. Sárosmegye viszonyai. A főbb pályák arányosításának szükségessége, Közgazdaságunk érdekében, Sárosmegye gazdasági egylete főbb feladatai, 1867. A polgári szabadság mint a gazdászat emeltyűje, A gazdasági és iparegyletek egymás kezére dolgozása, Mit hoz a tavasz? Utak és módok hazai gazdászatunk emelésére, A szövetanyagok nevezetesb tulajdonai, Az okszerű gazda eddig mellőzött feladatai, Tanulságok a jelen évből a jövőre, Nemcsak a természet termel, 1868. Veszélyes aránytalanságok a magán- és közgazdaság viszonyaiban. A gazdasági, erdészeti és ipariskolák érdekében, Új viszonyaink, Pozsonyi mérő és vámmázsa, A napszám-drágaság okai és annak megszüntetése, 1869. Haladunk-e vagy állunk, avagy éppen pusztulunk a mezei gazdaság terén?, Nemzetközi viszonyaink, Megélhetésünk biztosítása ügyében, 1874. Feladataink a földmívelés terén, Káros volna-e gazdaközönségünkre a gabonavám megszüntetése, Tél, ünnepek és farsang); a Magyar Sajtóban (1857. 76. sz. Nehány szó a tárlatokról nemzegazdászati szempontból, 130., 131. sz. Nemzeti irodalmunk feladata, Az utak és mozderők jelentősége, 132., 135., 136. sz. A gépek életbeléptetéséről); a Napkeletben (1857. Az élet gyönyörei megrövödítéséről, Az erkölcsi és anyagi jólét a házi boldogság előmozdítására, Figyelmeztetés a vízgazra, 1858. A keleti nyelvek diadala, Nemzeti zenénk állapotáról, 1859. Divatos életbölcsesség, Emberi indulatok az állatokban, Balitéletek és téveszmék, Házasodjatok, de ne legyetek szerelmesek, 1862. Pénz! pénz! pénz!); a Magyar Néplapban (1857. A magyar nemzetiség és irodalom viszonya, A legszebb és hasznosb mozzanat, Államgazdászati vezéreszmék, A régi jó táblabirák és a volt jobbágyság viszonya jelenleg); a Szépirodalmi Közlönyben (1857. és 1861. A közjólétről, A zenéről, 1858. Az állati delejességről); a Kalauzban (1858. Eszmék és tények jobblétünk előmozdítására, Mit kell tennünk, Községi ápoló házak, Növény- és állathonosító társulat, Községi takarékpénztárak létesítése, Az életpályák rendezése, Hogyan vergődjünk anyagi jólétre kis- és középnagyságú birtokban? Mi elébbvaló teendőnk, mint a gazdasági gépek népszerűsítése? Népnevelő és ismereterjesztő egyletek, Állandó gazdasági ipartárlatok, Minő történetkönyv kell nekünk? Egy vonás a népek életéből, a gépek életbeléptetésére nézve, A magyar nemzeti múzeum, A népiskolák és néptanítók hivatása, Hogyan mentsük fel bizonyos fő-fő Maecinásokat azon áldozattól, melyet az irodalomnak hoznak, Az állati delejességről, Miképen lehetne termelésünket jelenlegi erőnk mellett legalább is kétszerezni? A magyar gazdasági egyletek főteendője, Mit dolgozzunk majd télen át? A javító intézetekről, Az irodalom és művészet mint jobblétünk tényezője, Községi takarék- és magtárak, Nehány vonás jobblétünk történetéből, Minő kedvezményeket nyujthatunk a növényzetnek a szántás által, A családélet főkelléke, Társaséletünk, Mit köszönhet társaséletünk az irodalomnak? Hány osztályt alakitsunk a társaséletben, Ki a boldog? Kegyelet, jőjjön el a te országlásod, Érzelmek, vágyak és szenvedelmek); a Nép Ujságában (1859. A tűzanyag felhasználásáról, 1860. Nehány szó a nemzeti viseletről, Néhány szó a zene érdekében, Néhány szó jólétünk érdekében); az Emich Nagy Képes Naptárában (1860. Kellő vetés és művelésnél fogva a légkörből nyujtott könleges hatályát felhasználván, gabnatermő földeinket 1/2-ig megjavíthatják s a vetőmeg 1/2 részét országszerte megkimélhetjük, A föld, 1861. Szózat a kisebb magyar földbirtokosok előmozdításának érdekében); a Honban (1863. A házi ipar, mint a közvagyonosság főforrása, cikksorozat, 1864. 1. és köv. sz. Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái és eredményei, cikksorozat, 106. sat. sz. Mezei gazdaság bajai, 150. sat. sz. Tanügyünk gazdasági szempontból, 185. sat. sz. A nép gazdászati szakértelme ügyében, 1865. 5. sat. sz. Anyagi érdekeink. 107. sat. sz. Szakképzettség szükségessége hazánkban, 146., 147. sz. Közüzletünk módosítása közgazdászatunkhoz, 153., 154. sz. Egy állandó iparmű-tárlat szükségessége hazánkban, 149. sz. A szakmunka és társulás értéke, 174. sat. sz. A pénz mint a köz életműveletek vezénylője, 186. sz. Ujpest, 248., 250. sz. Népnövelésünk ügye a gazdászathoz viszonyítva); a Gyógyászatban (1864. Fürdői levelek); a Felvidékben (1865. A vízgyógyászat érdekében, Sárosmegye közviszonya); a Kossuth-Albumban (1868. Karácsonyesték 1852-ben az exgovernornál Londonban); az Ungar. Revueben (1869. Ungarische Akademie der Wissenschaften, (1832-1868); a Nemzetgazdasági Szemlében (1879. Házi iparunk jelen helyzete, Közgazdaságunk életfeltételei és a munkásosztály főbb teendői); írt még a Zenészeti Lapokba s a Vahot Imre által szerkesztett divatlapokba; utolsó cikke halála után jelent meg a Függetlenség a Nép Zászlójában (1880. 11. sz.)