„Eger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Felnémet irányítószáma |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
25. sor:
Eger már a [[kőkorszak]] óta lakott terület. A [[magyarok]] a [[10. század]] elején érkeztek erre a vidékre. Az [[1009]] előtt [[I. István magyar király|Szent István]] szervezte tíz [[püspökség]] egyike lett. Az [[1241]]-es [[tatárjárás]] során a [[tatárok]] a várost feldúlták és felégették. Később [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] engedélyt adott a város újjáépítésére, és egy új kővár építésére. [[1442]]-ben a [[husziták]] a várost feldúlva nagy vérengzést vittek végbe annak lakosai között. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodásával a [[Egri vár|vár]] újjáépült és több ma is látható épületet is ekkor emeltek. [[Dózsa György]] egyik vezére, Barnabás, [[1514]]-ben porrá égette Egert. Az újjáépítést követően [[Magyarország]] három részre szakadtával, a város fontos [[végvár]] lett. [[1552]]-ben megjelent a [[Törökök|török]]. [[Dobó István]] parancsnoksága alatt a vár 2100 védője (nők és gyermekek egyaránt) nézett farkasszemet ([[Gárdonyi Géza]] leírása szerint) kétszázezer fős török sereggel, kiket [[Bornemissza Gergely]] hadnagy leleményességének köszönhetően levertek. Ám [[1596]]-ban egy újabb, kéthetes ostromot követően Eger is az [[Oszmán Birodalom]] kezére jutott. A város kilencvenegy éven keresztül volt, egy több [[szandzsák]]ot magába foglaló [[vilajet]] székhelye. A keresztény csapatok [[1687]]-ben visszafoglalták a várost.
A [[Rákóczi szabadságharc]] idején Eger volt a felszabadult országrész központja. A [[18. század]]ra újra megindult a fejlődés, és ezt tekintjük a város virágkorának. Ekkor ugyanis [[Egri püspökség|Eger püspökei]] kialakították a ma is látható [[barokk]] városképet. Ez számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzott a városba, nem véletlen, hogy a belvárost ''„Európa barokk gyöngyszemé”''nek becézik. A [[19. század]]ra a lakosság szabadulni szeretett volna az az egyházi fennhatóság alól, és követelték a parlamenttől, hogy nyilvánítsák Egert [[szabad királyi város]]sá, ám ez nem történt meg. Több természeti katasztrófa következett be ebben az időben, a belváros nagy része leégett, a déli várfal leomlott, [[kolera]] járvány pusztított, melyben több mint kétszáz ember meghalt. [[
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] óta Eger egy folyamatosan fejlődő város, számos bevásárlóközpont, köztük [[Észak-Magyarország]] egyik legnagyobbja, az ''Agria park'', valamint utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park is sokat fejlődött. Jelentős oktatási és kulturális központ, itt található [[Magyarország]] harmadik legnagyobb bazilikája, az [[egri bazilika]], számos világhírű múzeummal és műemlékkel is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az [[egri vár]]. Az [[egri borvidék]] központjaként a legjelentősebb magyar bortermelők közé tartozik, az [[egri bikavér]] külföldi piacokon is az ismert borok közé tartozik.
| |||