Főmenü megnyitása

Módosítások

a
dátum jav. AWB (8350)
[[1703]]-[[1715]] között a Koroknay család volt a földesura, de e családon kívül, [[1717]] táján, a Malik, a Beke, Szelestey, Bátsmegyei, Jámbor, Szily, Kovács és a Csanády családoknak is voltak itt birtokrészeik.
 
[[1721]]-ben Bajom negyedrészét, Koroknya-, Lencsen- és Lók-pusztákkal együtt, gróf Rindsmaul Zsigmond nyerte adományul, kitől [[1723]]-ban Sárközy János vásárolta meg, és még ugyanez évben a lerombolt ''Koroknya várához'' tartozó összes birtokokat Nagy- és Kisbajomban megvásárolta és [[1724]]-ben nejével együtt adományt nyert Szent-Ivánra (a későbbi Kiskorpád egy része) és Nagybajomban a Csanády Ferenc-féle részbirtokra is, majd [[1726]]-ban már az említett egész birtok Sárközy Jánosé lett.
 
[[1776]]-ban Sárközy Antal, Sáry Pál, Somssich Antal, Festetics Lajos, Paiss Boldizsár, Boronkay György, a Pálffy-örökösök, a Marton család, Sárközy Gábor, Ferencz, Juliánna, János, József és László, Gombay András, Sári Péter, Kultsár János, Szily Ádám, a Bakó, a Horváth, a Márffy és más családok voltak itt birtokosok, az 1900-as évek elején pedig gróf [[Festetics család|Festetics Pál]], Felsőbükki Nagy György, Igmándy Aladár, Sárközy Jenő és Imre, Pataky Vince, Csorba Ferenc és Sárdi Somssich Miklós volt itt a nagyobb birtokos, mindegyik csinos úrilakkal.
 
Az [[1760]]-as években itt töltötte gyermekkorát [[Virág Benedek]] költő és történetíró, itt élt két évig ([[1798]]-[[1799]]) Sárközy István vendégeként, [[Csokonai Vitéz Mihály]] és ide vonult, [[1707]]-[[1812]] között, élete alkonyán [[Pálóczi Horváth Ádám]], a költő, akinek Sárközy Jusztina volt a neje. Ugyancsak [[1734]]-ben Sárközy Jánosnál fordult meg vendégségben [[Bél Mátyás]] is.
A róm. katholikusok ősi templomát a reformátusok elfoglalták ugyan, de 1717-ben visszavették tőlük. 1717 után azonban új templom épült. A mostani ref. templomot 1792-ben emelték. A ref. temetőben kisebb, törökvilágbeli palánk sánczai ma is láthatók. Ugyancsak a község közelében állt egykor Koroknya (Korokna) vára, melynek sánczai még az 1900-as évek elején is láthatók volak.
 
Nagybajom az újkorra [[Somogy megye]] messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A [[második világháború]] idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.
 
A felszabadulás után a község újjáépítése fokozatosan történt. [[1958]]-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. [[1969]]. július 1.-veljével a szomszédos [[Jákó]] községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, [[1970]]. július 1.-énjén ismét nagyközségi rangra emelkedett.
 
[[1990]]. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. [[1993]]. január 1-jén Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére [[2001]]. július 1.-tőljétől ismételten városi rangot kap.
 
 
Egykor a településhez tartoztak a következő lakott helyek is: Balaskó-puszta, Csikota-puszta, Felsőkak-puszta, Homok puszta, Koroknya puszta, Nagybagod puszta, Lók puszta, Lekcsen puszta is.
 
===Felsőkak===
Koroknya puszta a [[Győr nemzetség]] birtoka volt. A nemzetség tagjainak [[1346]]. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklós birtoka lett.
 
A [[15. század]]ban a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) családé volt. [[1510]]-ben már fennállt a Koroknyaiak vára is, melyet [[1555]]-ben Tújgon budai basa foglalt el. [[1543]]-ban a jobbágyfalu még megvolt s valószínűleg az [[1555]]. évi ostrom alkalmával pusztult el.
 
===Nagybalogd===
Lencsen puszta a [[középkor]]ban '''Nemcsény''' néven falu volt, neve már [[1332]]-[[1337]]-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. A [[Győr nemzetség]] ősi birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak [[1346]] évi osztozkodásakor az e nemzetségből származó Szerdahelyi Dersfi Péter birtokába került.
 
[[1550]]-ben Alya Mátyás és Székely Lukács voltak birtokosai. [[1703]] előtt már csak puszta, és a Koroknay család birtokában volt, [[1726]]-ban pedig Sárközy János birtokának írták, [[1733]]-ban azonban már ismét a Koroknay családé volt.
 
Idetartoztak még: Setétkerék-, Agáczás-, Alsókak-, Égettakol-, Fehértó-, Földhíd-, Kis-, Madársára-, Sápa- és Újház puszták, Pál-major és Sáritag is. Itt feküdt egykor ''Csikota'' falu is, melynek helye és templomának nyomai az [[1900]]-as évek elején is látható volt még.
 
== Nevezetességei ==
 
* [[Virág Benedek]] - az [[1750]]-es években itt töltötte gyermekkorát.
* [[Pálóczi Horváth Ádám]] - [[1793]]-[[1812]] között itt élt és alkotott.
* [[Csokonai Vitéz Mihály]] - [[1798]]-[[1799]]-ben itt vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[http://www.gige.hu/csokonai.doc]
 
132 367

szerkesztés