„Hét (naptár)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: vep:Nedal'
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Plútó –> Pluto (törpebolygó)
8. sor:
A nálunk használatos hét a [[zsidó vallás]]ból öröklődött. Az ismert [[teremtéstörténet]] szerint az [[Isten|Úr]] hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megpihent ''(sabbath'' héberül annyit tesz: ''pihenni''), ezért e napot megszentelte és pihenőnapnak rendelte az emberek számára. Ez a hetednapos ünnep elszakadt a [[Hold]] járásától, megszakítatlan sorozatban következett egymásra. Azt sajnos nem tudni, van-e kapcsolat a babiloni ''szibutu, umu sappattu'' napok és az ószövetségi ''sabbat'' között. Azt azonban a [[bibliakutatás]] valószínűsítette, hogy a teremtéstörténet hét napos tagolása az Egyiptomból való kivándorlást követően a babiloni periódus elfogadását célozta.
 
A babilóniai [[Asztrológia|asztrológusok]] úgy hitték, hogy a hét égitest – Hold, [[Merkúr]], [[Vénusz]], Nap, [[Mars (bolygó)|Mars]], [[Jupiter]], [[Szaturnusz]] (az ókorban az [[Uránusz]]t, a [[Neptunusz]]t és a [[PlútóPluto (törpebolygó)|Plútót]]t még nem ismerték) –, amelyekről azt tartották, a mozdulatlanul álló [[Föld]] körül keringenek, isteni lények, akik befolyásolják a földi eseményeket. Ez a hit kombinálódott a napok számításának már létező rendszerével – a számok egybeesése nyilván elősegítette ezt –, és feltételezték, hogy keringése közben mindegyik bolygó valamelyik nap első órájának a „kormányzója”, és ennélfogva az adott napnak is neki kell adni a nevét.
 
A Közel-Kelet országai [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításainak eredményeként közvetlen kapcsolatba kerültek a Nyugattal, s a keleti hiedelmek és babonás elképzelések elkezdtek átszivárogni a [[Mediterráneum]] nyugati partjaira. Ennek eredményeként a babiloni hét ismertté vált [[Ókori Görögország|Görögországban]] és [[Itália|Itáliában]], de ennek használata kezdetben valószínűleg csak az [[asztrológia]] híveinek körére korlátozódott. Az egyetlen változás az volt, hogy a babiloni istenek és istennők nevét a megfelelő helyi istenekével helyettesítették. Ez a rendszer fokozatosan egyre népszerűbbé vált, s [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] [[321]]-ben hivatalosan is a naptár alapjává tette.