„Hét (naptár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: vep:Nedal' |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Plútó –> Pluto (törpebolygó) |
||
8. sor:
A nálunk használatos hét a [[zsidó vallás]]ból öröklődött. Az ismert [[teremtéstörténet]] szerint az [[Isten|Úr]] hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megpihent ''(sabbath'' héberül annyit tesz: ''pihenni''), ezért e napot megszentelte és pihenőnapnak rendelte az emberek számára. Ez a hetednapos ünnep elszakadt a [[Hold]] járásától, megszakítatlan sorozatban következett egymásra. Azt sajnos nem tudni, van-e kapcsolat a babiloni ''szibutu, umu sappattu'' napok és az ószövetségi ''sabbat'' között. Azt azonban a [[bibliakutatás]] valószínűsítette, hogy a teremtéstörténet hét napos tagolása az Egyiptomból való kivándorlást követően a babiloni periódus elfogadását célozta.
A babilóniai [[Asztrológia|asztrológusok]] úgy hitték, hogy a hét égitest – Hold, [[Merkúr]], [[Vénusz]], Nap, [[Mars (bolygó)|Mars]], [[Jupiter]], [[Szaturnusz]] (az ókorban az [[Uránusz]]t, a [[Neptunusz]]t és a [[
A Közel-Kelet országai [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításainak eredményeként közvetlen kapcsolatba kerültek a Nyugattal, s a keleti hiedelmek és babonás elképzelések elkezdtek átszivárogni a [[Mediterráneum]] nyugati partjaira. Ennek eredményeként a babiloni hét ismertté vált [[Ókori Görögország|Görögországban]] és [[Itália|Itáliában]], de ennek használata kezdetben valószínűleg csak az [[asztrológia]] híveinek körére korlátozódott. Az egyetlen változás az volt, hogy a babiloni istenek és istennők nevét a megfelelő helyi istenekével helyettesítették. Ez a rendszer fokozatosan egyre népszerűbbé vált, s [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] [[321]]-ben hivatalosan is a naptár alapjává tette.
|