„Szorobán” változatai közötti eltérés

a
a (korr)
A számológépek elterjedése ellenére a szorobán még mindig népszerű. A Japán Kereskedelmi és Ipari Kamara vizsgáztatja a szorobán felhasználóit.<ref>{{cite book | last = Kojima | first = Takashi | year = 1954 | title = The Japanese Abacus: its Use and Theory | publisher = Charles E. Tuttle | location = Tokyo | isbn=0-8048-0278-5}}</ref> A mestereknek hat szintjük van, az erős haladótól (hatos) azokig, akik már tényleg mindent ki tudnak számolni szorobánon, amit csak lehet. Akik legalább hármas szintet elértek, azok dolgozhatnak az állami szervezetekben.
 
Az eszközt az általános iskolai matematikatanításban is használják, mivel kiválóan alkalmas a [[tízes számrendszer]] bemutatására. A tanárok az órákon énekelve adják az utasításokat. Az általános iskolások gyakran két szorobánt is visznek magukkal, egy újabb és egy régibb, öt földi és egy égi gyöngyös típust.
 
A tapasztalt szorobánosok a fejszámolásban (japánul: anzan) is jobbak a legtöbb embernél. Ugyanis a szorobán tanítása közben többször is előzőleg fejben kell végigjátszani a számításokat, mielőtt a valódi szorobánon ellenőriznék az eredményt. Sok szülő ezért küldi szorobániskolába a gyerekét.
 
A szorobán a [[vakság|vakoknak]] készített abakuszok mintájául is szolgált. Az egyiken a felhasználók korongokat forgatnak gyöngyök helyett. A másik a Cranmer-abakusz, gömbölyű gyöngyökkel, hosszabb rudakkal és bőr háttérrel, hogy a gyöngyök ne mozduljanak el használat közben.
 
==Története==
A szorobán kinézetében is emlékeztet elődjére, a kínai suanpanra. A gyöngyök száma ellenben a római [[abakusz]]ra hasonlít: egy fent, és négy lent.